

és ami ilyen ajtón keresztül : (nem, nem rtg kép :))

"Kérjük az autósokat, hogy ha tehetik használják ma a tömegközlekedést ..."
Ugye emlékszel a t-mobile-os karácsonyi dal pár sorára és a szenzációs hangra a reklámból?
"Hóban ébred majd az ünnep, minden percben nevet ránk..."
Amikor a reklám készült, akkor a teljes dal még nem létezett. De ez a dal futótűzként terjedt ahogy egyre többet ment a reklám a tévében. És a közönség nyomása alatt a cégnek el kellett készítenie a teljes dalt a szöveggel adódott jogi problémák ellenére: a reklámban szereplő dal nem ugyanaz, mint ami eredetileg a német reklámban szerepelt, mert a szerző és előadó nem járult hozzá, hogy bárki más énekelhesse a dalt. Ezért a cég kénytelen volt egy vadonatúj dalt íratni egy már meglévő versre.
szegény matávosok ...
Ibsentől (?)
"Az analitikus szerkesztési módszerrel Ibsen múltbeli (epikus) anyagát úgy formálhatja meg, hogy évekkel korábbi - azóta látszatokkal, hazugsággal leplezett (vagy elhallgatott) - eseményeket hoz felszínre. A szereplőknek is, a befogadónak is új információkat jelent a sejtetések, felismerések, kiderülések sora, így ez, ill. az analízis maga válik cselekménnyé. (A múlt feltárásának fokozatai és a reagálások teremtik a feszültséget, és ezt az előre- és hátravezető motívumokkal még fokozza is a szerző.) Ez a technika lehetővé teszi, hogy egy családi történetből (zárt rendszerben, kevés szereplővel) drámai szituációt teremtsen, és a feltárás folyamata állandó véleményváltást hozzon létre (szereplőben és befogadóban egyaránt).
Egy család életének fordulópontja -a katasztrófa - köré szerveződő cselekmény sűrítettség-érzését a kettős időtechnika, kettős motívumsor adja, ugyanis az alapszituációhoz képest nem történik lényeges változás; Hedvig ill. a feleség erőszakos halála az egyetlen motívum.
A számítógép egy kezdeti feltételből (egy számsorból) kiindulva rövid idő alatt végigkövette akár egy egész nap időjárását is, és a kért időpontnak megfelelő helyzetet papírra nyomtatta. Ez a program nagyon egyszerűsített formában utánozta az időjárást, de a kinyomtatott eredmény, a szelek és hőmérsékletek változása mégis a földi időjáráshoz volt hasonló a maga változékonyságával és megjósolhatatlanságával.
A számítógép program nagyon fontos tulajdonsága, hogy ugyanazokra a kezdeti feltételekre mindig ugyanazokat az eredményeket adja (hacsak nem alkalmazunk véletlenszám generátort, de itt erről nem volt szó).
1961 telének egyik napján Lorenz egy régebbi programfutás utolsó időszakát szerette volna újra megvizsgálni. Megtehette volna, hogy a gondosan dokumentált kezdeti feltételekből megadja azt, amelyik végeredményére kíváncsi volt, de így végig kellett volna várnia a program teljes lefutásának hosszú idejét. Ezért inkább betáplált egy papíron meglévő részeredményt, amelyet a program az adott kezdeti feltétel futtatásának vége felé nyomtatott ki még az előző alkalommal.
(Mivel a számítógép minden további adatot az előzőből számol, így az adathalmaz egymásra épül. Tehát bármely pontban is indítjuk programunkat, (bármely már lejegyzett kezdőfeltétellel,) mindig ugyanazt az eredményt kell kapnunk.)
Lorenz a betáplált köztes eredményekkel elindította programját. A futás során azonban különös dolgot tapasztalt, a program eredményei egyre jobban eltértek az előző futás eredményeitől.
Hamar rájött, hogy a betáplált számokkal volt a baj, a számítógépe ugyanis hat tizedesjegyig számolt (0,134724), viszont helytakarékosság miatt csak három tizedesjegyig nyomtatták ki az eredményt (0,134). Így a visszatáplált számok valójában – mégha csak oly kis mértékben is, de – más kezdeti feltételt adtak meg.
Azt gondolnánk, hogy ez a kis eltérés nem okoz számottevő hibát, pedig itt az egy ezrelékes eltérés azt jelentette, hogy egy idő múlva már semmilyen hasonlóság sem volt a két futási eredmény között. (Gondoljunk bele, hogy mivel a hőmérséklet- és nyomásmérés hibája jóval nagyobb, mint egy ezrelék, akkor ez már magában lehetetlenné teszi a hosszútávú időjáráselőrejelzéseket.)
Lorenz eredményeinek grafikus összehasonlítása:
Lorenz ezekután nekilátott a probléma vizsgálatának ebből a szemszögből is. Rájött, hogy az időjárást és az ehhez hasonló viselkedésű folyamatokat olyan (nem lineáris) egyenletek írják le, amelyek nem oldhatók meg, legfeljebb közelítő módszerekkel a kívánt pontossággal számíthatók. Az ilyen rendszerekben bármilyen csekély bevitt hiba is teljes és átfogó hatással van a rendszerre. Tehát például az időjárási problémával folytatva, egy apró kis légáramlat, amelyet egy pillangó kelt a szárnyával, idővel óriási hatással van az időjárás egészére. Vajon földi létünk egyetlen másodperce alatt hány ilyen aprócska és nagyobbacska hatás éri légkörünket? Ha ezt figyelembe vesszük, bátran kijelenthetjük, hogy az időjárás egy "megjósolhatatlan" folyamat.
A fenti tulajdonság az ilyen (bizonytalan kimenetelű) rendszerek érzékenysége a kezdőfeltételre. A mondás szerint: "ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt Pekingben, akkor abból esetleg egy hónap múlva New Yorkban hatalmas viharrendszer támadhat."
http://t-t.freeweb.hu/minden/kaosz/pillango.htm
Végül:
ha az életünk akárha egyetlen pontját tudatosan megváltoztathatnánk azzal a tudattal, hogy azután teljesen más lenne az egész jelenünk, vajon megtennénk?