- prédikátor -

Mindig valami meglepetéssel vegyes csodálattal gondolok azokra, akik a hit érdekében mindent feláldoznak - aztán persze kiderül, hogy azért közben le is vezetnek mindent a hit leple alatt :) A Prédikátor egy ilyen szempontból nagyon tipikus feldolgozása a témának, de mert skandikrimi ...  bár ez mintha kicsit jobban húzott lett volna a maga 266 oldalával, mint a Vörösbegy, pedig az kétszer ilyen vastag könyv volt... (vagy a norvég focistának jobban bejön a fordítója :))

A legjobb a sztoriban a vége - aki el akarja olvasni a könyvet, az ne figyeljen  ide:

adott tehát egy ... vagyis inkább A Prédikátor, aki  annyira vallásos, hogy rosszabb mint a Kende könyv orvosai -> kitalálja hát a végére, hogy na kéremszépen ő most akkor újraéleszt egy  döglött galambot.  Itt már agydaganata is van, így végképp itt az ideje, hogy megmutassa a nagyvilágnak, és lám! addig addig piszkálgatja a döglött madarat, amíg annak 1xcsak megrezdül a lába, és huss ... elrepül. 

Közben persze az orvosai szemmel tartják kicsit az emeleti ablakokból (lévén ez skandi krimi :)), és meg is beszélik a nagy helyzetet ilyentén:

- Nini a dilis Prédikátorunk megint talált valami elfoglaltságot - de konkrétan mit is csinál ????

- Hát nem látod?? Most épp dobálgat egy döglött madarat az ég felé ..(nézz, nézz az ég felé .... ) de legalább az már megdöglött...

(Mert a madár előtt egy rakat fiatal lánnyal - még élő korukban kísérletezgetett ... )

- Hidegzóna -

Az a baj ezekkel a skandikrimikkel, hogy nem lehet őket megunni. Ami még mondjuk hagyján is, de kikényszeríti az agyalást ...  (és mind - mind olyan könyv/ek, ami(k)ben még képek sincsenek ... :))

Mindig a legutolsónak olvasott tetszik a legjobban, bár most a Hidegzóna van, de lehet mégis ott tartok, hogy a Vörösbegy (Jo Nesbo) volt eddig a legjobb. Abban rendes háború volt - itt (Hidegzóna) meg magukat irtó komolyan vevő ugribugri sihederek játszák a nagy Marxista- Engelista ideákat ..

A Vörösbegy kicsit rávesz arra, hogy átgondold: hogy is van ezzel az elégtétel dologgal?

Ha a háborúban megölsz egy dezertőrt, akkor gyilkos vagy, de ha az aktuális vezetőség rávesz arra, hogy meggyilkold a szüleid, meg a testvéred, akkor nemzeti hőssé válsz?

 Persze könnyű beszélni az "ezek csak végletek"-ről... de hogy az dönt arról mi a helyes, aki ott sem volt? vagy hogy is van ezzel? ki az aki megmondja (hatja) mikor hős egy ember, és mikor áruló? 

Van abban végülis valami ráció, hogy aki hithű (német) párttag volt, az lakjon is ott, és hogy aki ellenálló azt telepítsék be ide, de hogy ezt hogy lehetett eldönteni? kinek volt joga kitelepítésre  kényszeríteni családokat? és miért mentek? féltek, hogy ha maradnak megölik őket? 

Kérdések, amit lehet az, aki nem volt benne, nem tud felérni ésszel...ha azt mondom, hogy nekem Stockholm tetszik, azért csak nem fognak oda kitelepíteni, nem?

 Na meg az a rész, amikor a homlokon lőtt katona visszakerül a táborba ... Erre mondta Zsül, hogy ez csak egy regény :) Attól még csak beugrott a liptódi temető, ahol az egyik sírkövön lóg egy homlokán golyóütötte háborús fémsisak ....

 

 Rákérdeztem aputól, hogy hogy volt ez a betepülés a papáéknál. Néha az az érzésem, h a szülők megriadnak a gyerekeiktől :(. Mondjuk apu talán nem is gondol rá, azonnal mondta, hogy papáéknak az államnak ki kellett fizetni a házat - 10 éves hitelre. Ők nem kapták ajándékba....

Furcsák ezek a régi dolgok..

Úgy tudom az omát (dédi) idetelepítették Kisnyárádra - és most beugrik az, hogy egyetlen szót nem tudott magyarul. Amikor kicsi voltam, próbáltam tanítani rá :( Ki tudhatja már, milyen érzés lehetett ez neki ...  

"Amikor a világ még sokkal egyszerűbb volt, és a határvonalak élesebbek .. "

- Árnyak -

Vajon hány emberben merül fel a gondolat, hogy aki Nobel-díjat kap (irodalmit) az biztosan a saját írásáért  kapja? 

Miért nem furcsa az, hogy aki sosem volt olyan helyeken, amit megírt, az honnan tudhat meglepően pontos részleteket? Mert az igazság leírata fontos, és nem az út, ahogyan azt megszereztük?

Vajon hányan tudják azt, hogy ki tervezte az SS egyenruhát?

Miért tűnik az nagyon emberinek, (és egyáltalán nem tiszteletet parancsolónak) ahogy Karin Alvtegen leírja a felkapaszkodott - amúgy szegény családból származó - Nobel-díjas svéd írót - akinek még cselédje is van! és akinek a szülei amikor mennek hozzá látogatóba, csak a cseléddel tudnak jóízűt beszélgetni - a saját gyerekükkel meg kínosan érzik magukat és jóhogy nem kezet csókolnak neki!

Nagyon durva... 

A múltkor egy öregnő a villamoson (kicsit úgy látszott: direkt) leejtett egy rakat kisszatyrot - és figyelte, hogy ki szedegeti neki össze (merthogy ő már az ő korában ugye hajolni azt nem tud, meg idegbecsípődése is van).... aztán, ahogy fordult felé a figyelem, elkezdett elvékonyított hangon sipitozni, hogy micsoda világ van, hogy már nincsenek cselédek, akiket kiküldhetne a boltba, hogy hordják neki haza a cuccait ...

Na de mi a tennivaló, ha szorít a határidő és épp nincs más ötlet a pénzszerzésre, mint hogy Nobel -díjas könyvet kellene írni? Ilyenkor jó, ha a visszamenőleges tapasztalatokra alapozva elővesszük a "mindig beváló, ütős  megközelítéseket" (hogy miért nem témáKAT írtam?)

Miért van az, hogy ezek után még mindig elhisszük, hogy egyes emberek természetszerűleg felsőbbrendűek génjeik által ?
Talán ahogy Spiró mondta: "az embereknek szükségük van a mesékre" .....

- az ország cukormentese -

Iszonyúan édes :) Lehet mégiscsak igaza van az ugriNorbinak, hogy azért ez a torta azért nem annyira cukormentes, mint ahogy a neve azt sejtetné ... 

nem emlékszem: az Antónia meg is kóstolta is, vagy csak állt mellette, mint cukormentesreklám? :) (mert ettől lehet bekómáznak azért a cukrosok ... ) 

- Fonyód -

Nekem ugyan a cikkben az a sor tetszett, hogy: Badacsonyban nem csak inni lehet, de érdemes, viszont Zsül azt mondta: Fonyódon jobb lesz majd a kilátás..

Ami végülis tényleg nem volt rossz. Bár a kilátó iszonyúan mozgott.. nem is gondoltam volna :)

Aztán mentünk a mólóra, járkáltunk 1et a Balatonban, és megbeszéltük, hogy legközelebb most már igazán Badacsony jön! de tényleg !

Ma a vonat előtt benéztünk még Siófokra a víztorony kilátás miatt, háááát.. 

a lift nagyon sokat ment (Fonyódon nem volt lift , de 150Ft -ot szedtek) biztos ezért kellett fizetni  fejenként 800Ft-ot, de  nem volt olyan tutti kilátás mint Fonyódon ..

A kis lőrésszerű ablakok pont szemmagasság alatt voltak (a felnőtteknek így le kellett hajolni még úgy is ha volt ülőhely.. ), és bár nem volt nagy a hely , de persze volt kávézó ..  1 szinttel  lejjebb ki lehetett menni a teraszra, de az borzasztó alacsonynak tűnt :) (1 szinttel feljebb meg ugye a lőrések ... ). 

 

1szóval Fonyódon jobb volt a kilátó. Még úgyis, hogy csak az egyik kilátóba tudtunk csak felmenni - a másik előtt egy magánház épült, autóval körbekerülve a hegyet, meg nem volt hely a kb. 4 helyes parkolóban ...  biztos minden fonyódi hétvégén megy kilátót nézni :)

na de persze majd 1xcsak azt is megnézzük azért... 

kicsit hisztiztem, amikor vissza kellett jönni :)

- Tamásis hétvége -

A Tamásis hagyományőrzés idén elmaradt, de az időjárás nem:) Mellékelem a képet, h milyen idő volt a Balatonon :)

- a füredi Anna-bálon -

Még sosem voltam :) Mármint persze a helyszínen igen, de a nagyszabású eseményről csak húgomtól vagyok jól értesült, mert ő már volt ott szépségkirálynő. 

Meg is beszéltük jól, hogy akkoriban még pénzt kapott a nyertes (bár ki tudja most mit tettek a Herendi porcelánba ugye), meg hogy most már biztos válság is lehet, merthogy: 

nézem a Blikkben, hogy  megjelent ám számos nagy név is a bálon, mert biztos fellépők (vajon nekik is ki kell fizetni a 70ezres belépődíjat? ), vagy csak épp arra jártak ...

Húgom régebben azt mesélte, hogy ott aztán bárkit megválasztanak ám királynőnek, akiért ugye letesznek egy bizonyos összeget. 

És hogy mégsem került be egy kishazánkból persze elszármazott nagy producerével kísért nő az első 3 -ba? :o

Eszembe jut húgom, ahogy mondja, hogy biztosan ott is válság van már ...

Mondjuk azért Damuexe(29) mint fedetlen:) előéletű elsőbálozós kislány... hát ... de hogy az Avelin miért nem lett még ott sosem szépségkirálynő? azt hiszem ez a nap kérdése :)

- reklám -

Olvasom a facebookon, hogy mióta a szegény pécsi lány meghalt,mennyi fiatal lány tűnik el napról napra. Biztosan régebben is voltak, de mostanában szinte naponta látok vagy 5 felhívást, hogy keresnek egy 18-tól huszonéves korú lányt, aki egyszercsak nem ment haza ... 
Huszonévesen egyszercsak én sem mentem haza .... rossz belegondolni, hogy mi is történhetett volna .... És nem vagyok benne biztos, hogy ilyesmire előre fel lehet készülni, vagy készíteni valakit is .... mert:

attól még, hogy felvásárolják az anyukák a lányaiknak a városban található összes önvédelmi gázsprét, még nem biztos, hogy a probléma letudva. Ugyanis egyelőre használni nem lehet. Mert mi történik, ha a "szegény" támadót véletlenül úgy lesprézed, hogy légúti megbetegedései lesznek????? Hát bezárnak, és aztán bizonyíthatod ahogy tudod, hogy téged kérlek megtámadtak ... Még ha sérüléseid vannak is lehet azt mondani ugye, hogy rá akarod varrni a kisebbségre az otthoni problémáidat .... (bár kérdés, hogy ki is a kisebbség)... 

Na de amiről apuval beszéltünk: múltkor valamelyik habkönnyű kis nyári filmben láttam, hogy egy szőkenő szájsprét vitt magával, és a sötét helyen, amikor ismeretlenek fogdosták, hát azt használta. Elvileg azzal itt is lehetne védekezni büntetlenül, de. Mi van, ha nem találsz bele a sötétben támadó szemébe? merthát képes, és nem áll meg úgy, mint ahogy az a forgatókönyvben meg volt írva ...

Akkor úgy jársz, mint a reklámban, hogy:

"na ma milyen sprét használnak ellenünk baszkikáim, ami elsősorban tisztít? .....  "

- ajándék könyv -

Ma kaptam egy 1912-es könyvet ajándékba (selejtezésre került), és elmerengtem azon, amiért végülis kaptam: a könyvet nem akarták kidobni, csak ahogy a csaj mondta körülbelül:
"Nem akartam hazavinni, mert ilyenkor eltűnödöm azon, hogy ha én most nem is dobom ki, sőt összegyűjtögetem magamnak a régi könyveket, akkor majd a gyerekeim dobják ki a szemétbe.... ". 

Hát nekem még gyerekeim sincsenek. Vajon mi lesz a könyvgyűjteményemmel, ha én már nem leszek? (pedig olyan jó kis könyveket gyűjtögettem össze :))

Na de a könyv: Mikszáth Kálmán: Urak és parasztok. 

És annyira sikerült belemerülni (szeretem a klasszikusokat), hogy kb. a harmadik sztorinál esett le, hogy ezek novellák :) 

A kedvenc eddig a vonatos! bár mindegyik nagyon magyar (erre mondta azt Zsül, hogy azért Mikszáth ha úgy nézzük eléggé magyar azért... :))

Megpróbálom pár sorban leírni felcsigázásnak:

Adott egy falu, ahol a falusiak nem szeretnek utazgatni. Volt ugyan egy ember akiről az a monda járta, hogy 1x  - úgy 100 éve - mintha lett volna Prágában (:)), így rajta is maradt a nemzettségen a "prágai Nagy-ok"-jelző :). 

Annyira nem akartak utazni, hogy amikor a falusi főember kapott kitűntetést, amiért Bécsbe kellett volna elmenni: képes volt inkább lemondani róla.

Aztán jött a haladás szele - egy a falun áthaladó vasúti vonal kiépítésében. Csúcs Mikszáthtól ahogy leírja, hogy mennyire kinevetik a kalauzokat, a mozdonyvezetőt a falusiak, hogy na ezt aztán húzhatják ők saját maguk, mert hogy nem fog elindulni ló nélkül az tuti. Aztán mikor mégiscsak elindul márpedig a vonat dérrel durral, akkor meg azon megy a tanakodás, hogy biztosan a házakon (vagonok :)) belül vannak a lovak, amikkel tud haladni a "német falu" (az egymás után csatolt vagonokat házikóknak nézik :)). 

Persze a dicsőséges vonatáthaladást pont az nem látja, aki az egész mellett kiállt, hogy jó az, ha van vasút a faluban, mert majd felveri a búza árát, haladást hoz a faluba, meg különben is.: pont ő lesz beteg ezen a napon,  az orvosok felparancsolják a budai császárfürdőbe, aztán másnap meg is hal is. 

 Kitalálják hát a falusiak, hogy majd akkor vonattal fogják a falusi főember koporsóját a temetőbe vinni. Ki is megy a temetésre az egész falu, és várnak. Aztán várnak. Még mindig várnak ... 

Szegény főtisztelendő nem győz sopánkodni, hogy pont most kell elkésnie a temetéséről annak, aki világéletében pontos volt (vonat nélkül ugye :))

Aztán nem jön 3 nap múlva sem. Negyedik napon pedig kiderül, hogy nem elég, hogy a vonat igen  nagy késéssel indult el végülis, még rossz vonathoz is csatolták is, és így esett a nagy eset, hogy a főember, aki jogosan volt büszke arra, hogy életében soha nem utazott sehova - a koporsójával 1 hétig utazgatott valahol Ausztriában - a halála után. 

Kicsit ismerős a sztori, nem teljesen olyan, mint a mostani vonatozás? :)