Először a Saul fiában hallottam Röhrig Gézáról. Semmit nem tudtam róla.
A II. világháborús filmek (a magyar meg pláne) már zavartak annyira, hogy ki is kapcsoljam azonnal a további érdeklődéseimet, így maradt ennyiben.
(Nem néztem meg a filmet).
Majd felbukkant valahol egy citromsárga könyv: "Az ember, aki a cipőjében hordta a gyökereit".
Na itt már elgondolkodtam picit, pedig versekben nagyon nem vagyok jó. Mármint nem értek hozzá, nem fognak meg; de most megfordult a fejemben, hogy ezt azért meg kellene venni.
Sokáig motoszkált még, aztán egyszer csak elmentem egy könyvesboltba, belenéztem. Valami nagyon durvát olvashattam, vagy nagyon fennköltet és megint csak maradt a megállapítás: nekem ez nem megy. Hagyjuk.
Ezt követően megint új hír: egy könyv, ami direkt arra készült, hogy a hajléktalanoknak menjen az ára. Hm. Ez már sokkal erősebben nekiállt foglalkoztatni, annyira, hogy amikor a nagydumás, rasztás hajú, Fedél Nélküli gyerek a 4-es/6-oson nekiállt rábeszélni az újságra, képes voltam a szemébe nézni és mondani, hogy az újság nem kell, de ha van könyve, akkor az igen.
Mind a ketten meglepődtünk. :)
Persze a fickó sokkal gyorsabban kapcsolt, elmesélte, hogy még nincs, mert a nyomdában sem tudták kinyomtatni, mert várni kell. Kérdeztem mire. Ő meg, hogy a Nádasra.
Azt hittem, hogy nem jól hallok, meg ki tudja milyen másik Nádas is van még, nem is firtattam, csak hallgattam ahogy csak mondja és mondja, hogy a Népszabadság megy előbb úgyis, meg, hogy persze majd lesz könyv és nem bírtam tovább és "megfenyegettem", hogy figyelni fogom és venni fogok könyvet.
Lazán kezelte a helyzetet továbbra is, mondta, hogy jó - aztán meg leugrott a Mechwart téren azzal, hogy Szép napot! :)
Aztán elutaztunk Berlinbe.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy ahogy visszajöttünk nekiálltam eldugni egy 2000-est a táskámba, váratlan helyzetekre, de nem jött a helyzet.
Úgy voltam vele, mint Zsül Berlinben a Pergamon múzeummal, hogy meg kell nézni, már csak sznobságból is; kellett nekem ez az angyalvakond, már csak sznobságból is.
Tegnap meg találtam egy linket: Nyitott Műhely - és, hogy Röhrig Gézával beszél ...
Nem volt ott, hogy lesz könyv.
Nem volt leírva, hogy lesz dedikálás.
Mégis ott voltam este (sötét!) fél 7-re és figyeltem erősen a kopott kis boltban, a szétmálló szőnyegeken topogva, hogy na most akkor ebből mi lesz.
Nem volt ott, hogy lesz könyv.
Nem volt leírva, hogy lesz dedikálás.
Mégis ott voltam este (sötét!) fél 7-re és figyeltem erősen a kopott kis boltban, a szétmálló szőnyegeken topogva, hogy na most akkor ebből mi lesz.
A helység tulaja nagyon járkált fel s alá, így aztán őt kezdtem figyelni és lám! bejött egy férfi, akitől megkérdezte, hogy lesz e eladnivaló. Rögtön beálltam oda, hogy ne tévesszem szem elől még véletlenül sem. Mondta a férfi, hogy ki kell menni az autójához és hogy utána melyik asztalra pakoljon - gyorsan leültem az asztallal szemben egy barna, kerek, nagymama korabeli faszékre és !
Közben felbukkant egy másik férfi is, beszélgettek, hogy állítólag a terjesztőktől ám mind elfogyott, nekik is csak 100 db van, így történhetett, hogy alig tették az asztalra, már ugrottam is fel, hogy nekem kell :D
Mondták, hogy várjak már, amíg legalább leszedik róla a csomagolást, meg utána úgyis elmennek kávézni ..... :D
Mondtam, hogy na akkor leülök.
Persze a sok ugrándozásomnak meg is lett az érdeklődése, többen is odajöttek egyből, hogy akkor ők is kérnek könyvet, de az eladók "szigorúan" néztek, majd mondták, hogy: "kérem itt sorban ülés van érte". :D
Én kaptam az elsőt :D
Még mindig elég bizonytalan voltam, hogy maradjak?, vagy akkor menjek?, amikor bejött egy kutyás lány, miniben, nekiállták fényképezni az igazán picike kis helységben és rámtört a mehetnék erősen (vajon a kutya nyakörvében volt GPS? )
Eléggé benne ültem a tömeg közepében, aztán hirtelen felbukkant a Szerző is, gondoltam maradok még az első mondatig, aztán valahogy kioldalgok.
Nagyon magas volt a kezdés.
A Fedél Nélkül szerkesztőjét (Piroska?) említette rögtön azonnal, és, hogy vele a Bahamákon futott össze először.
Tudtam, hogy New Yorkban él, kicsit még hümmögtem is magamban, hogy hmhm... aztán folytatta azzal, hogy ugye tudjuk, hogy a baracskai börtönnek volt az az általánosan bejáratott neve, hogy a Bahamák?
Tudtam, hogy New Yorkban él, kicsit még hümmögtem is magamban, hogy hmhm... aztán folytatta azzal, hogy ugye tudjuk, hogy a baracskai börtönnek volt az az általánosan bejáratott neve, hogy a Bahamák?
Innentől elég rendesen odafigyeltem. Tetszettek a versei, amiket felolvasott (minden egyes felolvasásnál felállt!), a gyermekkori élményei, a felnőttkorban átélt dolgok, amiket megosztott, a könyvvel kapcsolatos megélései.
Leírom, amikre még emlékszem :)
- azért írta meg a könyvet és adatta ki a Fedél Nélkül-el, mert megragadt benne, hogy a terjesztőknek az újságot 45 Ftért meg kell venni és amennyivel többet adnak nekik a vevők, az lesz a fizetésük. Ez 1 db után általában maximum 155 Ft ...
- a hajléktalan az, aki a múltjában él, mert nincs jövője..
- örökbefogadott gyerek volt, neki múltja nincs, talán ezért figyel oda jobban az emberekre...
- New Yorkban ő is hajléktalan volt (kicsit) - aztán rájött, hogy vannak ott ismerősei, akikhez fordulhat ...
- nagyon gyűlöli a szánalmat (elképzeltem, hogy szerintem kb. annyira lehet, mint engem irritálnak az önmaguktól elszállt, kisztárolt celebbek :))
- ha a városban látott Fedél Nélkül árust, odament és aláírta a nála lévő könyveket, mert hátha egy dedikált könyvet jobban vesznek az emberek...
- a fekvő hajléktalant szaglászó kutya a gps-es pórázzal... (ezt el kell olvasni a versében!)
- a könyvben lévő Nádas utószóról is beszélt, hogy miatta késett a nyomtatás.
https://akibic.hu/2018/11/29/rohrig-geza-mindannyian-hajlektalanok-vagyunk/
Továbbra sem voltam biztos abban, hogy nekem itt a helyem a sok poros könyv között a sok bölcsész, irodalmár, forradalmár között.
Aztán a legvégén felvetette, hogy akkor ő most dedikál.
:)Ezt még idegépelem: egy kedvenc versrészletem a könyvből:
.....
ma az üdvhadsereg oszt
nincs hús de sokat adnak
sorszámot kell húzni
hozzák a kempingasztalt
betolat a térre a kisbusz
és lendít emel önt
lendít emel önt
a merőkanál
van aki nem eszi meg rögtön
ismét a sor végére rohan
az ilyet irigylem
hisz van valakije
nyilván annak viszi a második adagot
Kiegészítés (facebook):
"
A kötet bevételéből csak eddig több mint 3 millió Ft maradt a Fedél Nélkül terjesztőinél. Köszönjük!"
Akkor amit benéztem:
- a terjesztőknek megy a könyvpénz,
- akiknek a 45 Ft-os újságból min. 10-et kell megvenni, hogy terjesztők lehessenek.
