2013. május 16., csütörtök

- versenyek, még mindig -

Sosem voltam egy versenyzős alkat... Kislánykoromban örültem, ha békénhagyott a tesitanár, - kövér is voltam - és leginkább nem néztem normálisnak azokat, akik felelősségük teljes tudatában választottak maguknak valami sportos hivatást. 
Na a versenyzés meg pláne. Meg voltam győződve, hogy sportolni csak azok tudnak - versenyszerűen - akik már min. voltak 1x olimipiai bajnokok, vagy nagyon sokszor a tévében :D 
Aztán jött egy Bonyhád - Bátaszék félmaraton és a megvilágosodás: van olyan verseny is, ahol nem csak az kap érmet, aki nyer, hanem az is, aki azt amit vállalt, le is futja is :) Mindegy, hogy milyen idővel, mindegy, hogy hányadik lesz, de amire feliratkozik, azt a tőle telhető legjobb eredménnyel megcsinálja :)
Na ez volt az a verseny, amire nem számítottam :)
Így aztán - mert akkor hiába álltam sorba többször is, nem kaptam érmet - bejelentkeztem én is a legközelebbi versenyre, és el is hoztam a kiharcolt plakettem :)
És most, hogy így már túl vagyok a holtponton (azt hiszem :)), naivan rácsodálkoztam, hogy mik nem vannak csak azért, hogy kedvet csináljanak az embernek a futáshoz. A minden héten Margitszigeti futást akár hagyjuk is (minden héten ott futok), de vannak pl. Füreden is pl. fáklyás futások :) (futás után masszázzsal :))),
ahol kivilágított terepen lehet futni és tényleg híres emberekkel (maratonmanokkal, nem gyanúséjjelbudapest meg a vévésatöbbik ... :))
Vagy külföldön :) 
Ki is néztem ezt a füredit, meg az atomfutást (ennek olyan muris neve van:)), de persze ez totál nem jelenti azt, hogy meg is tudom csinálni. De lényeg, hogy tetszik :)

Nagyon jó, hogy már tartok ott, hogy élvezet lefutni pár km-t (a nagyok maratonjaival nincsenek tapasztalatok :)). 

2013. május 15., szerda

búcsú buli

Kakaspörkölttel :)


ünnepelt szívószállal :)
És mert pincében, bográcsban igazán hosszan (3 órán át) főzték hát irtófinom lett, pedig nem szeretem annyira a pörköltöket. Végig lehetett kóstolni. Na jó, önként jelentkeztem a feladatra , de nem bántam ám meg :)
Pedig az időjárás irtóra próbált kibabrálni az egész összejövetellel: egész délelőtt esett az eső, és időnként még délután is olyan felhők jöttek, hogy végig igyekeztem a ház közelében lebzselni :)

A hangulat az időjárásnak köszönhetően késő ősziesre sikerült, viszont a kaja az nagyon finom volt:)

És elfogyott az a süti is, amit én csináltam! (igaz, egy ember ette meg, és igaz, hogy a kakaspörkölt előtt még, de ez azért már valami :D)

2013. május 13., hétfő

- Borvidék félmaraton -

Lefutottam életem első versenyes 6 km-ét :-) 

Persze a versenykiírás szerint volt az 6,22 is, az előző esti változtatásoknak köszönhetően meg lett 6,7-es is :) Na de a lényeg: iszonyú sokat izgultam :), amit végül is nem is kellett volna :) 
 Ahogy odaértünk,  bejelentkeztem a rajtcsomagomért, amiben aztán minden volt: póló, kis innivaló (mojitos), kis csoki (kávés) még bucit is kaptam, meg egy üveg bort :-) 
A rajtszám egy papírra színesen nyomtatott szám volt, amit biztosítótűkkel tudtunk rám rögzíteni - na attól kicsit féltem :-) ; a fele azonnal kinyílt, és útközben is sikerült beleakadni párszor - de kikötés volt, hogy a mellkason legyen.  
Innivalókkal nagyon el voltunk látva: a frissítő pontokon minden volt, és a vizet külön kiabálták, hogy hol van :-) Ez nagyon tetszett - nem akartam elvenni, de nagyon jó volt, hogy mégis meggondoltam magam - bár alig ittam egy kortyot csak. Az az egy volt zavaró, hogy nem volt hova tenni a poharakat, és így ledobáltuk a földre...  na de nagyon előreszaladtam. Kezdem az elején :

 
 
 A startnál sikerült úgy helyezkedni, hogy beálltam az elsők közé - így történt, hogy akkora lendülettel startoltam, hogy kb. 200 m után úgy éreztem, hogy ennyi volt :-D Ha nincs Zsül, és a rámkiabálás, hogy hajrá Anett... :-) 
A múzeum után aztán mindenki előzőtt :-D Kicsit kétségbe is estem, hogy na akkor a záróautó motorháztetőjén fognak betolni a célig, de azért sikerült visszaállni a ritmusomra, így a legközelebbi kifulladás a 6 km-esek legnehezebb dombján jött, amikor muszi volt sétálni, mert teljesen elfogyott a levegő. De a dombtetőn megint ott volt Zsül és akkor már nem álltam le. 

 A lejtőn lefelé volt a legjobb. A sok-sok szurkoló azzal biztatott, hogy hajrá biciklis (Zsül bringával kísért) :-))) Így a hangulat annyira jó volt, hogy szinte észre sem vettem, és teljesen belendültem (szigorúan a 6-os kilométerjelzéstől :-))
A vége meg -> már tényleg nem tűnt annyira fontosnak az sem, hogy olyan a szám, mintha 1 órán át nyeltem volna a homokot, beelőztem mindenkit, akit csak tudtam - mögöttem meg is jegyezték, hogy : " Ez a nő szivat minket, ő csak 6 kilométerig fut " (voltak őrültek kb. 800-an, akik lefutották mind a 8 hegyet, és a teljes 24 km-es távot!). 
Na de a lényeg: annyira jól sikerült mindenkit leelőzni, és annyira arra összpontosítottam, hogy az összes előttem lévőt legyűrjem, hogy ... nem vettem észre, hogy átfutottam a célon ... és ha nem kiabálnak utánam a szervezők, hogy álljak már le , szerintem a következő emelkedő előtt tutti nem állok meg :-)
Így meg leálltam - teljesen nem értettem, miért kellett leállni, és nem találtam a helyem 5 percig. Aztán esett csak le, hogy az érmem sem vettem át :-) meg ugye megittam a kis vizem, és szomjas is vagyok azért. Meg hogy hol van Zsül :-) 

Nagyon jó volt :-) Az érem irtó szép (szerintem a 4 verseny közül ez a legszebb érem) és lehet ha a saját tempómban kezdem, akkor még a nagy hegyet is ki tudtam volna futni :-) 
Azt hiszem én is akarok jövőre is ... :-) ugyanitt :-)

Ezt azért, mert erre büszke vagyok :-) 25. lettem a nők között az 53-ból :-)! Igaz, hogy 3 50 év körüli, és 2 45 éves lehagyott, de szerintem ha a korcsoportost is megvárom, bronzérmes lettem volna :-D

A 6 km-esek abszolút befutó listájának az a része, ami engem érint (68. a 111-ből - erre is büszke vagyok):
 :)


facebook: borvidék félmaraton -> összes hozzászólás
ugye hogy a 2013-as a legszebb? :) (élőben picit sárgább - olyan aranyérmeses :))

2013. május 3., péntek

- április -

Ez majdnem lemaradt, pedig tök jól meg voltam zavarodva ebben a hónapban :) (főleg a május elejei bénázástól visszatekintve :D)