2015. június 22., hétfő

- a nap beszólása -

Nyugisan futok a szigeten, amikor a (felújítás miatt) lapátot támasztó barna fickók 1xcsak rám mutogatva beszólnak:

- Na ebben is van aztán kilométer.

Nem tudom bóknak szánták -e :)

2015. június 21., vasárnap

- jóga világnap, 2015 -

Margitszigeti jóga : www.margitszigetijoga.hu

Ilyenen még úgysem voltam, 1x úgyis ki akartam próbálni - így aztán nagy vakmerészen bejelöltem, hogy ott leszek. :)
11 órakor kezdődött a Nagyréten, így fél 11 körül már a buszon ültem odafele.
Találtam is egy csapat jógamatraccal sétálgatós embert, gondoltam csak ők is odamennek, aztán a Palatinus strandnál azért kapcsoltam, hogy eltévedtem :)
Lett 11 óra mire vissza tudtam szaladni a helyszínre. 

Onnantól tetszett. Voltak ászanák, amik teljesen jól mentek, de persze a háromnegyed része nem :), mint pl.: a fejenállás, a híd, meg olyan becsomagolások, aminél még a számat is nyitva felejtettem. Örültem kicsit, hogy bevallottam az elején, hogy láttam már jógát, és, hogy a harmadik sorban helyezkedtem, így nem nagyon akart engem is összetekerni az oktatólány az egész első sorral :)
Kellemesen elfáradtam a két óra végére. 


A végén beleültem a csoportképbe és az alsó beállításosnál még a szimmetriára is sikerült figyelni :)


Azt hiszem le kéne még nézni :) 


2015. június 14., vasárnap

- az első félmaratonom -

Ott kezdődött, hogy valami ritka durva legmelegebb napra virradtunk ... 

Már szombaton is tűzött erősen, a ráhangolós 20 percet is 8 perc/km felett tudtam lefutni, ráadásul akkor még az Árpád hídon kellemes szél volt.... (legalábbis a pólómat nyakig fel tudta fújni  :)).
Nem voltam túl nyugodt az esti tésztapartinkon sem (pedig a tésztából 2x is ettem), aztán reggel már képes voltam fél 7 -kor felkelni. 
Egész jó időben mentünk kifele - néha a szelet is éreztük a villamosig, aztán  a Városligetben már azért a napon érződött a "katlan". 
Mentünk kört, aztán sorban állás a nők mögött és beállás a rajtba. 

Annyira durván tűzött a Dózsa György úton a nap, hogy a második km-nél már erősen kétségbe estem :). Mindig néztem az órát és a hőmérsékletet, hát ... a napon volt 42 fok is :) 


Ami tényleg jó volt:
- hogy elkísért Zsül :)
- hogy mindig jó helyen, jó időben bukkant fel, és mindig volt nála hűtött víz is :)
- hogy tényleg voltak zuhanyok, vályúk, viz, iso,banán szőlőcukor, spriccelős emberek 
na és persze az, hogy a végén meglett az érem :).
Amitől nagyon beijedtem, az a 7. km-en volt, hogy na még 2 ugyanilyen kör van vissza és már nagyon melegem van. 
A másik izgis pillanat az volt, amikor megelőzött egy motor, sárga villogókkal, és a sofőr visszafordult és nézett. Azt hittem ő a zárómotor (mert a busz az túl meleg ebben a hőségben :)) és ... ahogy Zsül mondta, elfehéredtem..... :D
Ahogy Zsülnek az elején mondtam, az első kör biztos menni fog, a második már nyögvenyelősen, de hogy mi lesz a harmadikon????? Na azt el nem tudtam képzelni.
Így lett az, hogy valahogy átverekedtem magam az első két körön, a harmadikon meg voltak belesétálások .... ahogy utána olvastam többeknél is jött a fal. Az első helyezett fiú meg még el is ájult .....
 
Nekem utána jött a harmadik ijedelem: láttam a mentőautót és benne egy pácienst, aki körül csak úgy sürögtek - forogtak, és mondták, hogy: na, sikerült észhez téríteni? 

De szerencsére innen már tényleg nem volt messze a vége - előtte még kihúzkodták előttem a műanyag elterelő szalagot, aminél nagyon tiltakoztam, hogy én nem vagyok az első, hogy tépkedjem és még be sem futottam, de mondták, hogy azért csak tartsak jobbra, mert itt most lezárják az utat :)))
A célban bemondták a nevem - megkaptam az érmem és már jött is Zsül, hogy akkor markoljuk fel a befutócsomagot, meg a sört és elbotorkáltunk hazafele.
Itthon lepihentünk pár órácskát és utána láttuk, hogy a nap is eltűnt.... csak addig erőltette a vakítást, amíg futottunk :)


2015. június 4., csütörtök

- könyvbemutatón : Spiró György: Diavolina -

Szeretem a könyvbemutatókat :) Kicsit olyan a hangulat, mint amikor 1x belógtam az órájára, képes voltam tátott szájjal hallgatni 2 órán keresztül és úgy jöttem ki, mint akit bekábítottak :) 

Most sajnos csak 1 óra volt rá, de ugyanolyan állapotban éreztem magam utána: néztem ki a fejemből és vigyorogtam az utcán, mint a vadalma :) 


Szeretem az oroszokat.
Olyan szemszögből beszéltek Gorkijról, amit nem tanultunk az iskolában, vagy nem nagyon hagyott bennem mély nyomokat :) Lehet nem is volt nagyon divat már az orosz a 70-es évek elején sem, meg apu is mindig azzal jött, hogy a papa orosz hadifogságban volt, minek erőltetni bármit is, ami orosz.... (azért a  Dosztojevszkij könyveim azóta is becsben vannak tartva :))

Nagyon jó előadó Spiró. 
Azonnal kedvet kaptam
Gorkij: Az áruló - (/Lószúnyog) könyvéhez, Az éjjeli menedékhely újraolvasásához, és a 
Jegor Bulicsov és a többiek-hez
Szomorkásan eszméltem rá, hogy kicsit én is gorkijos vagyok :
félig sváb (kicsit paraszti sor), én tudom legjobban, hogy mennyire tartani kell a soraimtól - segítek minden jöttmentnek bármiben, ingyé', még azoknak is, akikben ráadásul nem is hiszek, aztán meg csodálkozom, ha még le is dilettánsoznak, vagy a cuccaim elhordása után lehazugoznak és leigényteleneznek :).

Na de eljutottam odáig, hogy így öregkoromra sajnálom, hogy annyira feleségképző jelleget képzeltem bele a BTK irodalomszak-a, hogy nem mentem oda továbbtanulni :)
Sajnos ahogy nézem, legálisan nincs esztétika szak levelezőn, csak nappalin.