2010. november 30., kedd

-én, én, én .. -


Felhívott ma egy férfihang, hogy neki sürgős, és mikor merészeltem megemlíteni, hogy nem a sürgősségi ambulancia telefonszámát hívta, felcsattanó hanggal beszólt, hogy tudom én azt, hogy ő ki, meg, hogy senki más nem érdekli,
- (én sem, úgyhogy nem is igazán értettem akkor meg minek telefonálgat), -
csak a saját ügye, meg az, hogy azonnal soron kívül bejöhessen, amikor épp neki megfelel, és akkor azonnal meg is legyen vizsgálva.
(
az ilyenek mennek ki a vizsgálat után U9990es BNOval, és váratják meg a többszörösen műtött, 300kmről felbumszlizott gyerekeket......)

Képes voltam megkérdezni, hogy mit gondol, aki már 2 hónapja vár a mai időpontjára - mert azért csak van aki egy telefonos előjegyzéses szakrendelésre képes és bejelentkezik - az csak úgy kapásból lemond a vizsgálatáról bárki javára, mert neki annyira nem is fontos az egész?

Eszembe jutott az egyik anyuka aki egyik nap ugyanezzel a panasszal telefonálta végig az egész rendelési időt (
mindig vannak divathullámok, most épp ez a menő, hogy bepofátlankodunk, mert jogunk van, meg mert csak), és mikor képes volt, és eleredt a gonosz eső, rögtön csörgött, hogy mégsem jön ma, merthogy: csak nem képzelem, hogy esőben elindul.????... és ezt végigjátszotta 1 héten keresztül.....

Meg a másik, aki már vagy 1 hónapja telefonál állandóan, hogy márpedig meg van beszélve az aktuális orvossal (annyira, hogy a férfi orvosokat állandóan ledoktornőzi, a női orvosok rendelési idejét meg úgy keveri, mintha azt sem tudná mi is - és kivel is van megbeszélve....), és persze nem jön. A tegnapi hívásakor már elmerengtem azon, hogy ha első hívása alkalmával időpontot kért volna, már régen túl lenne az egész vizsgálaton...

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy ezt élvezik...
ahogy Dr. Morcz írta a blogjában:
"És mindaddig, amíg lesznek várólisták, lesz, aki megpróbálja magát előre sorolni. .... Más országokban kultúrája van az odafigyelésnek, toleranciának, várakozásnak stb.
A jó az lenne, ha itt is meghonosodna ebből egy kicsi.
Legalább annyi, ami segít felfogni, hogy a másik ember baja lehet az enyémnél súlyosabb.
"

http://drmorcz.blog.hu/2010/11/30/mindenkinek_a_maga_zold_keresztje

Ki kellene írni ezt az ajtóra :) Bár lehet utána mehetnék minden második percben szőnyegszélre, mert a személyiségi jogokra hivatkozva, kb. ilyen időnként jelentgetnének fel :)

A végére a kedves Barátnőm megjegyzése:
"Örülj, hogy nem kell azonnal (csettintésre) futnod a teljes kórházi műszeres felszereléssel házhoz" ... , na meg, hogy hajlandók az emberek még - igaz, több órás késésekkel - bejönni egyáltalán kórházba, és nem mindenki román vagy ukrán természetgyógyász sámánok után rohangál ...

Szép kilátások .....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése