- gyereknapi csapatépítő tréning -

Tamásiban van  termálfürdő :)

A víz kellemes, 38 fokos :), a fedettség feles, de csodaszép a rálátás a fákra,  a látogatottság pedig meglepően nagy (v.ö.: Harkány, bóhás medence :D)

Volt viszont picike szauna, és a medencében 1 buborékoltató, innentől nekem tetszett :)

 

Utána meg halászlés, grillpartis buli volt, sok-sok beszélgetés, bicskanyitogatós kérdések a veszélyes könyvekről (kértem bocsánatot! :)).
Nagy kár, hogy nem voltál  ott "egy barátnő"m :) Lett volna nagy beszélgetés az élet kérdéseiről, és nem lett volna olyan félbemaradtas, meg hülye érzésem utána, hogy  iszom kis boroskólát és képes vagyok  nekimenni mindenkinek :)

Este meg ottalvás! -> tisztára mint egy úttörőtábor :))

Persze a fényképezéseket ellazsáltam, meg leginkább Gyula kisgépét nyomogattam, így a Michelin-babás képeimet (írtam  már, hogy irtó hideg volt?)  majd akkor rakom ki, ha megjöttek... 

:)

ja! visszafele vonatjegyet vásárolva a következő sztoriba estem:

egy kisöreg (ősz hajú) Amstrongnak öltözött, bringa mellett álldogáló emberke kérdezte meg - mögötte álltam a sorban -, hogy tudok-e kicsit angolul, merthogy ő menne Eszékre, és a pénztáros nénivel nem nagyon mennek semmire. Kiderült, hogy vonat csak Pécsről indul Eszékre, és mert Szekszárdon voltunk, egész sor alternatíva állt elő:

- Szekszárdról Mohácsra nincs vonat - a busz meg nem viszi el a biciklit ;
- Mohácsról a határ kb. 5 km.... de Mohácson nem biztos, hogy megáll a vonat, ami Osijekbe megy....  

- Szekszárdról tehát Sárbogárdra kell menni, ott várni 1-1,5 órát a pécsi vonatcsatlakozásra; vagy: lehet menni két átszállással is Pécsre:   Szekszárd->Bátaszék->Dombóvár->Pécs, de persze a bácsi nem ezt választotta :)

-ja! és  Sárbogárdról jött a bácsi ...... 

mivel úgy  csöppentem be a helyzetbe, azt azért láttam, hogy a bácsi mindenkinek egy bizonyos cetlit mutogat, amin az volt, hogy Osijek... hogy miért kellett akkor leküldeni Szekszárdra????

Itt már biztos teljesen fáradt lehetett: kérdezte, hogy hol van a közelben hotel. Zsül segítségével elvezettük oda, és ahogy a francia bácsi elmondta: az Atlanti óceántól indult útnak, és úgy tervezi, hogy lemegy egészen a Fekete-tengerig Románián át. Elmesélte, hogy ahogy ideért Budapestre, megállt a tudománya közlekedés terén .... ami nem csoda, ahogy elnéztük, hogy kért vissza egy jegyet Sárbogárdig, amivel át tud szállni Pécsre, hogy eljusson Eszékre.... Szekszárdról ... és mert elmúlt már 65 éves, nem kellett fizetnie, de a bicikliért 1015 Ft-ot elkértek azért ..... 

na ezután ne mondja nekem senki, hogy nincsenek bajok a magyar vasútakkal, a közlekedéssel, és hogy én vagyok negatív, ha vonatozni kell ...

most kaptam: 
Zsül szerint ez nem negatívkodás, hanem a nagy magyar valóság... ez viszont azt jelenti, hogy én sem negatív vagyok, hanem egy valós magyar  :)