- tóparti torna :) -

A helyszín:











A gyakorlatok:

van még hova fejlődni :)


a végére egy gyakorlottabb szörfös:

- hétvége -

a fák között a Balaton :)

- Himes -

Ezzel a halastó vadászattal úgy elvagyok, hogy már más eszembe sem jut, hogy hova mehetnék még futni Himesen :). Na de tegnap bebizonyosodott, hogy vagy nincs már, vagy nem elérhető... 1xűen nem tudtam a közelébe kerülni... De persze gyanús, hogy nincs, mert az őzikék vidáman ugrándoztak a gazban és még nagy loccsanás sem hallatszott :) 

(Ja! gyorsan megnyugtatok mindenkit! a nyuszi jól van és nagyon sokáig próbálta mutatni hogy fussak, de persze nem sikerült utolérnem :))

Az egész szombat valahogy a futásról szólt, mert persze Mohácson is kitaláltam, hogy csak le kellene mérni, hogy mekkora a park (kb 650m :)) és utána meg még kifutottam a virágoshoz is a pécsi útra, mert húgiék eredetileg oda tartottak. Zsül meg is írta, hogy akkor most jól kitaláltam, hogy Mohácsról futok Himesig a 40 fokban délben? :)

Himesen megmásztam egy vadászlest (végig szorítottam magamban, hogy a lépcsőfokok ne pont most találják ki, hogy na nem bírják tovább :)), próbáltam köhögéssel kicsit elriasztani az útról két nagyobbacska őzet (az egyik majdnem a nyakamig ért, és hirtelen el nem tudtam képzelni, hogy mit fogok csinálni, ha neadj' kitalálja, hogy akkor most jól nekem fut szemben :), és az autópálya melletti erdőben, a földes úton kitaláltam, hogy na akkor most felfutok a mároki  elagázásig. 

Na ez sem jött össze. Elsőnek majdnem elsüllyedtem egy sártócsában, ami jól eltakarva, teljesen láthatatlanul rejtőzött egy nagyobb fűcsomó alatt, aztán valami alagútszerűn bambultam el, amikor megállított egy elég magas (magasabb,mint én) vaskerítés. 

Símán el tudtam képzelni, hogy akár áram is van benne, így inkább visszafordultam és teljesen abban maradtam, hogy ha az erdőben a fák között lett volna bátorságom még picit botorkálni, tuti pár perc és már kint is vagyok az elágazónál. Utána persze láttam a térképen, hogy azért volt még vissza akár 1 km is.... (jó, hogy nem botorkáltam bele az erdőbe :))

Na de legközelebb már tényleg másik irányban kezdem :) (csak ott nagyon nincs semmi árnyék ... meg szép viadukt sem ... )

Húgommal meg akkorákat beszélgettünk, hogy még aput is megleptük :) (1x már rá is kérdezett, hogy mióta is vagyunk ekkora barátnők? :D)

A titokra a nappaliban találtam rá egy régi naplómban: "- Nagyon tetszik a húgod, tudnál segíteni? - ez volt rá a válaszom: - Én nem. De próbáld meg a húgom, hátha ő tud." :)

Szóval húgom elmesélte a sok-sok régi pasit, akik mind - mind vele akartak járni, én meg elmeséltem, hogy merre is csatangoltam kislánykoromban reggeltől estig Himes környékén - bringával, gyalog, meg milyen jó kis hely volt az a halastó, meg mennyi béka brekegett benne és nem volt ennyi nyúl, őzike, róka, mint most, amikor pedig már halastó sincs, zaj is van a viadukton, meg feltételezett árammal töltött fémkerítések mindenfele ...  

Húgom is akkora figyelemmel kísérte a beszámolóimat (amit teljesen megértettem, túl nagy volt a por :)), mint én az ő pasiügyeit :D, de tény, hogy elvoltunk :). 

A nap végén határozottan sajnáltam, hogy vége lett :) (ilyenre is ritkán ragadtatom el magam azért :D).

De megmaradt a hangulat - ami Proustnál a Madeleine keksz, arra nekem Spiró hívta fel a figyelmem a Szakadék- kal, neki is estem azonnal ahogy a könyv közelébe értem :).

(talán még a Legenda film nyári része ilyen - a sok sok röpködő vattával, meg a picike házikóval az erdőben :)).

- szülinap -

A torta a már ismert rózsaszín - gyertyákat nem kértem :) - és a bejárás is ugyanoda történt :) 

Kezdem elhinni, hogy azért a Gellért sem annyira rossz azért :) és lehet a Harkányban is csak az emlékek, amik szépek :)

Gellértben ma Konchita Wurst volt a sztárvendég, így aztán kerültük a női szakaszt (a recepción azt mondták ott üldögél a szép kis szakállával meg egyebeivel). 

A hullámfürdő az időközben nekizendülő villámlás miatt elmaradt, így aztán majd legközelebb is kell menni :)

A szülinapi vacsora pizza volt és desszertnek a torta meg persze boroskóla :)

Meg is fogadtam, hogy ahogy végetér, azonnal megyek rá futni :D
De persze hazamentem inkább :)
Húgomtól meg lángost kértem (komolyan vette :o), így aztán az egész hét csak a dőzsölésről szólt :)

Azért sikerült picit futni is Himesen, csak a halastót nem találtam meg sehogysem :(. Elmentem egészen Görcsönydoboka első házáig, ahol kicsit megrettentettek a szabadon kószáló kutyák, befutottam a félig letarolt táblába is, aztán ott meg a kb. ugyanakkora magas kukoricatábla állított meg, aztán rámhozta a frászt egy női hang, mintha angolul beszélt volna a hátam mögött :D(köszi Zsül az endo üzit! :)), miután csak úgy porolt utánam a födesút visszafele :).

Aztán belebotlottam egy nyusziba :). Még örültem is neki, hogy van mire figyelni, aztán rácsodálkoztam,hogy jéééé, nem fehér a bundája, meg milyen kis hegyes, pici és felállós fülei vannak, meg hogy tud futni és még fehér kis pamacs sincs a kis fenekén, amikor ! egy hangos tloccs után eltűnt! :(.
Persze az erdő elég sűrű is volt, elég átláthatatlan is, de hogy még víz is volt itt - ott! ... gyáva módon visszafordultam.... Gondoltam elindulok a másik irányba (ez lett volna a jó irány az endomondo szerint a himesházi tavakhoz) de ott megintcsak eltántorított egy "vigyázz, harapós kutyák" tábla... ehhhh :)

Lett végül 10 km körül a sok -sok bóklászás, csak lemerült a telefon, így képeket sem csináltam, meg visszafele annyira azt hittem, hogy már úgysem megy a lemerülés miatt (abszolút sötét volt és hiába nyomtam, nem láttam semmit.... ), hogy bele bele bele sétálgattam :) (nem szoktam). Jó vacak tempót sikerült beletenni :D

De nem volt rossz.
Hazafele meg láttuk a szuperholdat, amit egy "vakmerész csillagész" (Zsültől :)), kicsit leszólt, de azért az sem volt rossz:
http://www.idokep.hu/hirek/felragyog-a-szuperhold

-amikor a jógáról beszélek :) -