- Один город, одна любовь! Санкт-Петербург - 2019.06.12-

Vannak sztereotípiák, amik rögzülnek annyira, hogy nem eresztenek, pedig egyáltalán nem vagyok sznob (mint a viccben: kérdezz meg bárkit, aki számít!) 

Брат фильм

Ilyen az "orosz séma" is: hogy újságpapírra terítik a zacskós füstölt halat, hogy vastagfalú vizespohárból isszák a kvaszt/vodkát, hogy viktoriánus stílusú fotellel gyújtanak be a kandallóba, miközben egy szál törölközőben és mellkasszőrbe ragadt vastagarany nyakláncban ebédelnek (és ekkor még nem is láttam a брат filmet :)).

Éreztem valahol mélyen, hogy Szentpétervár ennek ellenére nem ez a tipikus orosz város, sokat is olvastam róla, nézegettem videókat is, ellenben a vízumot nem mertem egyedül intézni - arra kifizettünk egy elég jelentős összeget, hogy csinálja meg biztosra az 1000 Út iroda.

Nagyon előreszaladtam :). Ott kezdődött az egész, hogy láttam, hogy van fehér éjszakák maraton Pityerben és nekiálltam zsezsegni, hogy mi lenne, ha ...

Aztán a maratoni felkészülés dugába dőlt, de a fehér éjszakák maradt a levegőben: hogy hídnyitások vannak olyankor, meg egész éjszaka nem megy le a nap, hogy Северная Венеция, kerestem is erősen a minden télen kötelezően elolvasott Dosztojevszkijt, hogy újraolvassam :)

Aztán addig - addig, mígnem...  :)

Irtósokat készültem rá. Minden olyan helyet meg akartam nézni, amit több millió kínai turista is, bár a tervezgetés elején sosem ez van az ember fejében... 

Mindennek többször utánaolvastam, jelölgettem a helyeket a térképen, vettem könyvet az életmentő orosz nyelvtudásra és nekifutottunk.

Azt is láttuk a pityeri videókban, hogy a reptéren kétszintű biztonsági ellenőrzés van, nagyon figyeltem, hogy mit hogyan kell csinálni, de szerencsére voltunk akkora tömegben és turistaszezonban, hogy nagyjából a rendőrök noszogattak minket, hogy menjünk már.

Kipottyantunk a Pulkovo-ra és csak néztünk, hogy most akkor mi legyen. Sikerült egy egyirányú ajtón is kikeveredni, ahonnan aztán nem volt visszaút, így történhetett, hogy azonnal észrevettük a 39E-s buszt, amire aztán felültünk és vártuk a sötétkék konyharuhás kalauznénit, aki 40 rubelért fejenként adott is jegyet, majd nagyjából negyed óra múlva már ki is kellett szállni, mert megérkeztünk a московская  метро- állomáshoz.

7 napra szóló korlátlanos utazási kártyát akartunk venni, de olyant a (kizárólag orosz) felsorolásban sem az automatákban, sem a kassza felett nem láttunk, így maradt a tantusz 45 rubelért, majd irány a szálloda, ahol gyorsan lepakoltunk. Kikérdeztük a recepciósokat, hogy mit is keressünk konkrétan a metrókártyához és indultunk is vissza felfedezőútra.

Minden intelemmel ellentétben sem rossz arcú, fekete bőrű, agresszív kisgyerekeket, sem rossz arcú, agresszív oroszokat sem láttunk, persze figyeltünk erősen egymásra. Ami azt illeti, még kimondottan orosz arcú emberek sem voltak, erre később döbbentünk rá, hogy a nagy többség tökéletesen öltözött, tiszta ruhában volt és még csak ránk sem bagóztak. 

Apropó tisztaság: feltűnően tiszták az utcák, csak a nagy turistalátogatottságú helyeken borultak a kukák az útra és annyi bagóst sem láttam, mint akár Firenzében.

pepsicocacola :) 

Körbejártuk a Palota teret, láttuk a várakozókat a virágkarneválos felvonulásra - (pont 2019.06.12-én volt, Oroszország Napja, amikor odaértünk), majd kitaláltuk, hogy elsétálunk a невский проспект-re, ami a legbutább ötletünk volt az egész kirándulásunk alatt.

220 b

Konkrétan beszorultunk a tömeg kellős közepébe és nem volt kiút... Elég sokáig tartott, míg sikerült elérni egy mellékutcát és valahogy ki tudtuk verekedni magunkat.

Ennek örömére megnéztük még a Спас на Крови́-t, az ajtaján a kiírást, hogy szerdán zárva, aztán elindultunk a szállodánk melletti kisboltba elemózsiáért,  majd a szobánkba, mert a várakozásokkal ellentétben a 12. emeletre kaptunk szobakártyát. A kicsit orosz forradalmár kinézetű, gondozott szakállas recepciósfiú ugyan mondta szép angolsággal, hogy a szoba tetszeni fog és lám, csak álltunk az ablakban és csak néztük és néztük... :) 

Még elnéztünk az   Измайловский сад -ba a kis szobromért, észrevettük,  hogy az ölébe pénzt raktak - így tettünk bele mi is és még az orrát is megsimogattam (az volt a legfényesebb része), hátha még szerencsét is hoz is :D









Később elnéztünk a kék és csillagos tetős templomhoz, hogy az mi lehet. A szobából teljesen jól ráláttunk, a napban nagyon szépen csillogott, gondoltuk megnézzük közelebbről is.

Innen aztán nem volt mese, meg kellett néznem a чижик szobrot is, mondtam is erősen Zsülnek, hogy ha ott eltalál a madárka melletti aprócska kiszögellésre a kis kopejkánkkal, akkor aztán akkora szerencséje lesz (már persze ha teljesíthetőt kíván), hogy még :D

Vittem ráadásnak kottát is, hogy jó szöveggel fakadjak dalra, amin aztán úgy nekihevültünk, hogy kétszer is dobtunk lefele :D 

Чижик-пыжик, где ты был?
На Фонтанке водку пил.
Выпил рюмку, выпил две —
Закружилось в голове.