2009. december 21., hétfő

- advent a hargitán -


Más világ.
A hó is más: a misztikum itt inkább a magányosságban van, mintsem rejtély lenne.
Van madár is - és ugyan jég is, de nem az A Jégmadár-> akinek eszébe sem jutott madárrá válni, hanem azzá tették. (Zsonna).

A jégmadár maga (?) Réka.

Érdekes lenne megtudni, hogy vajon mi lehet a jégmadár írói jelentése, hogy itt is pont az a madár (a nő)?

Sütő nőalakja ugyan tudja kit akar, mégis mást (is) választ, ráadásul még a gyermeke is mástól lesz; az életét /fiatalságát viszont feláldozza azért, akit gyerekkora óta szeret. (v.ö.: aki nem a gyermeke apja).
Kiszámíthatatlan, de odaad mindent: "a gyermek, akit egyszer megszeretnek, többé nem az apjáé, sem az anyjáé és nem testvére többé a testvérének. Akit megszeretnek, arról az Isten is mondjon le..."
még ha ezzel az apját is megkeseríti:
[Bódi elhűlten.] Ez nincs éppen így, Réka! Úgy beszélsz, akár az én lányom! A szerelem nem isten! Ha testvért, szülőt már nem ismer - az már átok rajtunk, nem szerelem!

Azt hiszem ezen mindenki átesik, és ha már tart ott, hogy :
"Keressük egymást az élők között, még élünk, és majd kutatni fognak bennünket a halottaink, mert lassanként már csak ők beszélnek rólunk. " akkor talán megérti azt is, hogy van az úgy, hogy nem minden olyan mint a cigánypudrék vagy az advent, hogy csak jön és megy. Van ami átkísér az egész életen, és ez így lesz szép.

(vagy: megbotlik óriás két szárnyában ha lép :))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése