Isten látja lelkem én elsőre nagyon nem akartam. És elég sokáig ki is tartottam.
Merthogy:
a régi munkahelyemen minden szezonban alaposan kiröhögtük azokat, akik influenza oltásért álltak hosszú tömött sorokban, utána meg jól lebetegedtek. Valahogy rajtuk sokkal előbb, sokkal tovább tartott a nyavalya, mint azokon akik inkább elbliccelték a védőoltásokat. Nekem pl. abban az időben nem is volt influenza korszakom :)
Igaz, akkoriban valahogy a munkahely féltés sem volt ennyire elsődleges szempont, mint mostanában. Ott is ott volt a kard a munkavállaló feje felett, de valahogy nem az volt minden második gondolat, hogy: "jaj, csak nehogy ne tudjak dolgozni a saját hibámból".
Most meg történt, hogy:
bejött a rendelésre, egy nagyon sok doktordoktorprofesszoraköbönisNÉ persze sürgős VIPes beteg gyermekével a rendelés legeslegelejére, merthogy lásd az előbbi felsorolást. Sokszor sok 20perces protokollfelvezetéses beszélgetés után - ők még beszélgetésben sem az egyszerű utat nyomják - kiderült, hogy a határozott saját ideáit hangoztató anyuka önkényesen elhozta a gyermeket a kórházból, mert a vallása tiltotta, hogy azok az orvosok gyógyítsák, és e nemes cél betartása érdekében még azt is figyelmen kívül hagyta, hogy - ugyan a gyermeknek le lett véve minta H1N1re, - az eredményt nem állt ugye módjában megvárni.
A frász valahogy nagyon gyorsan kitört rajtam is, merthogy több heti rábeszélés, békávés utazás, rámköpködés, jehovák tapizása után beleegyeztem, hogy beoltsanak -> másnap.
Elkezdődött tehát a telefonálgatás - időközben más baj is kiderült a gyermeknél - ÁNTSZ, mentők, eddigi kezelőorvosok hajkurászása. A kezelőorvost még viszonylagosan elég gyorsan - kb. 1 óra alatt sikerült elérni, majd mikor a vonal megszakadt, kb. 10 perces újrahívás után kiderült egy ingerült hangból, hogy az orvos megunta a várakozást és hazament. Ezek után mentőhívás következett, ahol is sikerült az első "kérem tartsa a vonalat, kapcsoljuk a melléket"-ig eljutni kb. félóra alatt. Aztán még 3 kapcsolás után azt is megtudtam, hogy kell az autó típusa (újabb mellék kapcsolás), a sürgősségi besorolás (újabb mellék), a sürgősség mikéntje,diagnózis latinul (megint más mellék) és amikor már épp célban éreztem magam,! szólt az anyuka, hogy ő akkor most ezt inkább mégsem kéri.
Lemondtam.
Még 1 órás orvosi győzködés után, mégiscsak kérte.
Megint hívtam a mentőt.
Elment a teljes rendelési idő fele a mentőhívással, és a szülő ideáinak újraértelmezésével, mikor is megtudtuk az ÁNTSZtől (még őket lehetett a legkörülménymentesebben felhívni), hogy a minta negatív.
Másnap beoltattam magam.
Merthogy:
a régi munkahelyemen minden szezonban alaposan kiröhögtük azokat, akik influenza oltásért álltak hosszú tömött sorokban, utána meg jól lebetegedtek. Valahogy rajtuk sokkal előbb, sokkal tovább tartott a nyavalya, mint azokon akik inkább elbliccelték a védőoltásokat. Nekem pl. abban az időben nem is volt influenza korszakom :)
Igaz, akkoriban valahogy a munkahely féltés sem volt ennyire elsődleges szempont, mint mostanában. Ott is ott volt a kard a munkavállaló feje felett, de valahogy nem az volt minden második gondolat, hogy: "jaj, csak nehogy ne tudjak dolgozni a saját hibámból".
Most meg történt, hogy:
bejött a rendelésre, egy nagyon sok doktordoktorprofesszoraköbönisNÉ persze sürgős VIPes beteg gyermekével a rendelés legeslegelejére, merthogy lásd az előbbi felsorolást. Sokszor sok 20perces protokollfelvezetéses beszélgetés után - ők még beszélgetésben sem az egyszerű utat nyomják - kiderült, hogy a határozott saját ideáit hangoztató anyuka önkényesen elhozta a gyermeket a kórházból, mert a vallása tiltotta, hogy azok az orvosok gyógyítsák, és e nemes cél betartása érdekében még azt is figyelmen kívül hagyta, hogy - ugyan a gyermeknek le lett véve minta H1N1re, - az eredményt nem állt ugye módjában megvárni.
A frász valahogy nagyon gyorsan kitört rajtam is, merthogy több heti rábeszélés, békávés utazás, rámköpködés, jehovák tapizása után beleegyeztem, hogy beoltsanak -> másnap.
Elkezdődött tehát a telefonálgatás - időközben más baj is kiderült a gyermeknél - ÁNTSZ, mentők, eddigi kezelőorvosok hajkurászása. A kezelőorvost még viszonylagosan elég gyorsan - kb. 1 óra alatt sikerült elérni, majd mikor a vonal megszakadt, kb. 10 perces újrahívás után kiderült egy ingerült hangból, hogy az orvos megunta a várakozást és hazament. Ezek után mentőhívás következett, ahol is sikerült az első "kérem tartsa a vonalat, kapcsoljuk a melléket"-ig eljutni kb. félóra alatt. Aztán még 3 kapcsolás után azt is megtudtam, hogy kell az autó típusa (újabb mellék kapcsolás), a sürgősségi besorolás (újabb mellék), a sürgősség mikéntje,diagnózis latinul (megint más mellék) és amikor már épp célban éreztem magam,! szólt az anyuka, hogy ő akkor most ezt inkább mégsem kéri.
Lemondtam.
Még 1 órás orvosi győzködés után, mégiscsak kérte.
Megint hívtam a mentőt.
Elment a teljes rendelési idő fele a mentőhívással, és a szülő ideáinak újraértelmezésével, mikor is megtudtuk az ÁNTSZtől (még őket lehetett a legkörülménymentesebben felhívni), hogy a minta negatív.
Másnap beoltattam magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése