"Dosztojevszkij ijesztő mélységei, Turgenyev árnyas fasorai, ... Ibsen ködös-szeles sóvárgása, Balzac szövevényes unalma, Rilke és Novalis kifinomult szirénéneke .. "
Jó, hogy ma is él olyan aki ugyanúgy átadja "a nagy oroszoknak egyenesen az ég szívéhez szóló, morális kétségbeesését"-: Ljudmila Ulickaja: Szonyecska.
Mint Csehov "Szakadékban"-ja, Spiró "Feleségverseny"-e és Gorkij "Az Anya"....
Még jó, hogy előbb utóbb minden nő kövér, csúnya és öreg lesz (még a Claudya is :))... és helyet ad persze egy mindig fiatalabb bögyösebben dögös "színésznő"-nek, aki nem tud mit kezdeni a saját életével ezért beleseggel máséba ....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése