A cím utalás:-> ma a hupikék törpikék szólt a buszon este - amikor már épp megfagytam a -10 fokban, és épp kívántam a BKV-nak mindent, ami csak eszembe jutott :).
Szóval állunk a buszon, mint a heringek, amikor is arra eszmélek, hogy nagy ragozás van a hangosbeszélőn, hogy milyen megálló is következik éppen. Valahogy ilyesformán: "Most pedig a Margit híd budai hídfő következik, amit a régi nevén már mondtak Margit híd budai hídfőjének is, de én most a Margit híd budai hídfőjének fogom mondani".
Aztán - a Rózsadombról lefele - 1x csak : felcsendült egy jól ismert zene: "Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék .... ". és amikor már tartottunk ott, hogy : "mi vagyunk az icikék, mi vagyunk a picikék" - kicsit már felröhögtem.
Nem voltam ezzel egyedül :)
És egyszercsak! Lerobbant a busz (ami egyébként már fel sem tűnik ugye Pesten), de vaksötét lett, és jött a már jól ismert buszsofőr angoranyuszis, felsikoltós hangja: "Szabad a csók!!!!!"
Innentől lett igazán hisztibe csapós vihogás minden irányból :)
Volt még Nächster Halt Nästa Jászai Mari tér. És: "a következő megálló Déli pályaudvar. Vagy nem. Bár lehetne Kőbánya Kispest is, de az sem. :)"
Leszálláskor kicsit sajnáltam, hogy vége lett a műsornak :) Bár ahogy megkérdeztem a beépített baráttal rendelkező barátnőmet (vagyis inkább sofőr barátját) kicsit Zsótira hajazó hangú buszsofőrünk sajnos kicsit dilis. Ez azért kár... No nem azért, mert felszedtem volna, hanem mentem volna azért vele még pár kört. Bár az azért jobb lett volna, ha időnként és kiborultan ilyen, és nem pedig alapban ....
volt aki levideózta: http://www.youtube.com/watch?v=LZu9subevaQ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése