A következő három napot egybeírom, mert csak meg kellett nézni a kötelezőket is, így aztán már muszáj volt tervezni is. (Pedig arról már épp leszokóban voltam :D).
Péntek: Elsőre elmentünk megnézni egy templomot (mert mindenki a templomokkal jött, hogy azok igazán szépek), a Chiesa di Sant'Ignazio di Loyola volt az első, ami útbaesett. Szép templom volt, veramente, de az igazi turistalátványosságot azért csak kihagytuk: volt a templomban egy hatalmas 45 fokban eldöntött tükör... Elsőre nem is értettem, hogy ez meg?????... Aztán Zsül felvilágosított, hogy ha úgy csinálsz szelfit, az már majdnem olyan, mintha a templomban egyedül lennél a freskókkal teletűzdelt mennyezettel.... Hm hm...
Elhaladtunk Pantheon előtt kígyózott sor előtt és jött az Angyalvár! Na ezt már nagyon nagyon meg akartam nézni :) Itt is nagyon sokan voltak, ráadásul azt teljesen elfelejtettem, hogy a vár az vár: kövek vannak és nyitott és sok a kő ... :D
Azért körbejártunk mindenhol - találtunk egy szép termet is, de semmi titkos átjáró, ajtók ... hmhm.. Így aztán felmentünk a tetto-re kilátni.
Lefényképeztem itt is a sirályokat :) - és megnéztük mennyire lehet messze a Vatikán - nem tűnt vészesnek, így arra is elsétáltunk, majd kicsit fáradtan azért odanéztünk a múzeóhoz, ahol a carabinierik mondták, hogy persze, menjünk csak be ... mi meg képesek voltunk megkérdezni, hogy ugye igaz-e, hogy holnap, vasárnap ingyen lehet bemenni? Azt mondták, hogy csertó! és azt is, hogy nem lesz vészes sor, vagy ha lesz is, gyorsan megy az ! .. megnyugodva metróval mentünk haza.
Este nem volt kedvünk megint a La Stregában vacsorázni :D :D :D - így beültünk egy közelebbi helyre, ahol a pincérfiú megkérdezte, hogy hova valósiak vagyunk és mondta, hogy : "Köszönöm " :D :D :D (vajon hány nyelven tudhatta ezt a szót? :D :D : D)
Szombaton már nagyon vártam a spanyol lépcsőt- ezt sem igazán tudtam megmagyarázni, hogy miért, de persze itt is rengetegen voltak. A lépcső nagyon kicsi volt ekkora tömeghez :). Nem is nagyon sikerült jó képet csinálni.
El is indultunk inkább a Villa Borghesehez. A lépcsőn Zsül nagyon rendesen segített egy anyukának felcipelni a km-es lépcsőkön egy babakocsit :). Nem is értettem anyukát 3 gyerekkel és egy babakocsival, hogy miért pont egy hegyre akart egyedül felmenni :). Na de felértünk és tényleg egy jó kis kilátásos kertre találtunk. Kerestük erősen a villát, amiről is kiderült, hogy az nem egy épület, hanem maga a hatalmas kert :). Volt ugyan egy gallerijá de oda csakis kizárólag előzetes bejelentkezéssel lehetett bejutni, így inkább lemondtuk róla.
Gyorsan eltelt a délután és megszavaztuk, hogy visszamegyünk a már bejáratott birreriánkba :), ahol is nem volt leves :D. Viszont Zsül ismét pastát: fettucinit! evett és teszett neki :D. Kifelé a kártyával fizettünk és mondtam, hogy noi paghiamo! Mondta, hogy ez már csak ilyen: ettünk, fizetünk :D :D - de felhívta a figyelmet, hogy a közelben van a Trevi kút, ha bedobunk pár pénzt, kívánhatunk, amit csak akarunk. Mentünk is és nem is árulom el, de én is azt kívántam, amit szerintem mindenki :D :D :D
Vasárnap nagyon korán keltünk. Olvastuk, hogy ingyen is be lehet menni minden hónap utolsó vasárnapján, így gondoltuk, ha jó korán odaérünk, akkor nem lesz sor. Persze rajtunk kívül szerintem a 3/4 világ is ezt gondolta, mert minimum 3 km-es volt a sor és csak nőtt..... Hideg volt... mögöttem arabok voltak és a kínaiak állandóan dörgölőztek és nyilván elémvágtak és nyilván dörgölőztek... és voltak vagy 500an egy családban ... :)
Így hát kiálltunk a sorból és eldöntöttük, hogy akkor hétfőn lesz a vatikáni múzeum. Viszont hazafelé beálltunk egy másik sorba - ahol ugyan végigfütyültük az átvilágítókaput, de szegény carabiniérik már csak unottan hessegettek minket, hogy: "tovább!!"
Megnéztük a bazilikát belülről, ahol Zsülre állandóan rászóltak: (csak rá :D), hogy: "Szenyor! Sapkát le!" :D
Ezután felnéztünk a kupolába és tényleg jó kis kilátásokat fényképeztünk:).
Nagyon sok időnk volt, így elsétáltunk a lépcsőmhöz (ami miatt párszor kiakasztottam Zsült - de itt készült az egyetlen jó kép rólam :D :D :D :D
Ezután elandalogtunk a Campo de Fiori felé - ahol végignéztem a szép virágokat, majd Zsül kitalálta, hogy együnk valamit - és!!!!! kiválasztott egy nápoli kajáldát!!!! :D :D :D rögtön én is kértem valamit :D és tervben maradt, hogy még a sfogliatelle is kell! :D
Na de kint elkezdtük tervezgetni, hogy mi legyen az utolsó napunkkal.
Legszívesebben Tivoliba mentem volna, vagy a tengerhez, aztán nem tudtam dönteni :D. ... és lett belőle..... :
folyt.köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése