Dr. House megy,és épp az a rész, amikor Wilson, Chase és House kitalálják (persze Wilson nyomására), hogy elmennek gyorsrandizni. Némi fejösszedugás után rájönnek, hogy Chase az egyedüli ún. "szőke királyfi" fejű egyén közülük, így adódik is a fogadás arról, hogy ha Chase ütődött, bunkó és nem bevallott orvosként is mutatkozik be, akkor is ő kell a nőknek, és lám a végén az érdeklődő női cetlik aránya ilyentén alakul:
House 1db,
Wilson 2 db
Chase 1 köteg (+ nekem is ő tetszik a legjobban ..... .. a szerk. :)
Tehát ha valaki jól néz ki, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a blogírás célcsoportjának éppen őt/ket kérik fel tesztelni.
Miért is jó az, hogy van internet?
Miért érezheted magad egy idő után függőnek, ha épp döglődik a szolgáltató, ha éppen olyan helyen vagy, ahol aztán még térerő sem igazán van - főleg ha köd, hó van, vagy esik az eső is :)
Miért nem érzed magad soha egyedül az interneten, és miért van időnként olyan, hogy azzal igen, akivel nap mint nap találkozol, vagy akár együtt élsz?
Miért jó az, ha teljesen idegenek hozzáfűznek megjegyzést ahhoz, ami neked éppen fontos?
mert láthatod magad kicsit kívülről? és ebből jön az, hogy:
Miért hiszed azt, hogy ha valakivel együtt vagy, akkor az "beléd lát valamit", ami lehet nem is te vagy?
Miért jobb kiírni magadból az élményeket, mint elmesélni őket? Miért érzed azt, hogy az élőbeszédben, vagy a telefonon nem hallgatnak végig? (a matáv percdíjait még csak nem is mondom :))
Kell(ene) minden embernek pszichológus?
de akkor miért van az, hogy minden ember inkább maga szeretné megismerni a lelki bajait, mintsem kicsit is olyan lenni, ahogyan azt a pszichológusa egy alkalom után egy leletben lediagnosztizálja?
igaza volt Siegmund Freudnak, aki már megmondta, hogy a "kockázatok és mellékhatások elkerülésére használja a pszichológusát"?
Mi a blog? és kik írják?
az unciklopédián ezt írják:
"A blog egy internetes naplóféleség, amelynek segítségével a világ bármely részén élő érdektelen emberek érdektelen gondolataikat és életük érdektelen történéseit osztják meg egymással abból a célból, hogy önmagukat előt
t saját nem létező népszerűségükkel és fontosságukkal tetszeleghessenek. A blog a közönséggel nem rendelkező egyszemélyes sztárocskák ugródeszkája."Hát nekem elsőre az ugrik be, amit 1x egy nagyon kedves írótól hallottam: "akik sokat olvasnak, azok előbb - utóbb írni is akarnak .. "
vagy:
"Számomra ha olvasom mutatja a személyiséged egyik oldalát, de csak azért mert ismerlek élőben is, így találok kapcsolódási pontokat a blog és a létrehozója között. Ha olyan téma van fenn, amire kíváncsi vagyok hogy mi lehet a véleményed róla, akkor a blog még jó is, mert viszonylag rendezet gondolatmenetet tudok levenni róla, anélkül, hogy bárki berohanna és beleszólna. De ha teljesen idegen lennék, akkor nem biztos hogy
1. ezekben a témákban (pd. Dr.Haus) nem olyan közösségi oldalt néznék meg ahol többen meglengethetik a gondolataikat mivel alapvetően témára keresnék
2. a gondolatmenetet társítani tudnám egy személyiséggel, ami sokkal kevésbé furcsává teszi, mivel ismerem már a szokott szófordulatokat, és megfelelően hangsúlyozni tudom amit virtuálisan mondasz
Vagyis blogot olyan ismerősök számára írsz valójában (tudod vagy nem) akik felületesen ismernek, és esetleg szeretnének jobban megismerni. Ez kétélű fegyver. Ha személyes véleményeden kívül sok intim témát teszel fel, az nem jó, mivel célcsoportodat zavarja, ha túlságosan közelről kénytelen megismerni. Azon kívül közös élményeidet örökítheted meg ismerőseiddel, (lásd: háziorvosod) akiket ezek az élmények érdekelni fognak, mivel részt vettek benne és a visszajelzés általában mindenkit érdekel. Szóval: a blog inkább felületes ismerősöket hozhat közelebb. Erre jó, egyébként meg akik számára érdektelen vagy azok meg sem találnak."
Nézhetünk sokáig egy arcot, ami meg is szépülhet egy idő után, de ha megbánt, ha irritál, vagy, ha csalódunk benne?
A blogolásban ilyen nincs. Ismeretlenek a hozzászólók, és 1-1 ritka kivétel nélkül, nem is kell találkoznunk egymással, és így aztán bátrabban kiteregethetsz magadról bármit egy blogban, ha pl. az unciklopédia bejegyzését megfogalmazókat, a környezetünkben élőket, vagy a pszichológusokat, annyira nem is érdekli is ...
Mégis vannak olyan dolgok, amiket a legelvetemültebb, legfüggőbb blogírók sem írnak bele a blogukba, mert az tabu. Vagy titok, ami nem tartozik senkire.
ha már Dr. House-al kezdtem, vele is zárom:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése