2014. május 29., csütörtök

- valódi emberek -

A magyarított cím annyira gyanús :) volt így a sorozat megnézése után (Új generáció), hogy inkább hagyjuk is.

A bal oldali képet meg azért ezt választottam, mert az usb-s nyakú hátulról mutatott emberke szerintem tuti a Rick :D 

Az Äkta människor -ról persze hallottam már valamikor télen Zsül haverjától, 
csak akkor valahogy nem fogott meg. Aztán elkezdte adni az AXN és az egyik 
szereplő annyira ismerős volt arcilag (a múltból :)), hogy oda -oda bambultam..
. aztán várni kezdtem, hogy mikor lesz már megint - a magyar tévé mindig azt
csinálja, hogy 2 db max. 30 perces rész között min. 2 hét van, meg vagy 30 db 
reklám, hogy kijöjjön az 1 óra :D 
Ezek után aztán úgy döntöttem, hogy meg kell nézni. 

Nem csalódtam :). Skandi, nem kiszámíthatós és már az is megdöbbentő, hogy a nagyvárosmérethez képest igen szűk körben játszódik :). 
A téma sem rossz: azt feszegetni, hogy hol a határ az emberek és a teljesen emberszerű robotok között. Főleg ha már az is megoldott, hogy van olyan ember, aki ember helyett robotot választ társnak (miért ne? ha az nem ver, lop, csal, hazudik? :)).
Ami viszont kicsit elgondolkodtató, hogy azért a robotoknak is vannak hibáik..... Beugrik szegény Leó, amikor vagy 1 évadon keresztül keresi, kutatja Mimit és amikor megtalálja, és bevallja neki, hogy örök életében szerette és szereti, ránézve Mimire leesik neki, hogy viszont Miminek meg totál nincs szüksége rá ..... 
Nekem Mimi amúgy sem tetszett. Értem én, hogy szép, babás nőre lett besminkelve, kellően lelassult beszédűvé eljátszva (biztos az is vonzó lehet a pasiknak ebben az idegbeteg világban :D), de valahogy minden benne volt abban, ahogy Leó jellemezte, amikor mondhatni meghalt "érte": hogy nem a  robotoknak van szüksége az emberekre..... sőt! nekik egyáltalán nincs is szükségük ránk.... 

A szakadár robotbanditákat (Dávid gyermekei) sem értettem rendesen, de biztosan van akkora jelentősége, mint az emberek között a Jehováknak. Ami nagyon fura volt bennük, hogy mindenki a saját elképzelései után ment... ez pedig nem annyira csapatsportos, de biztos ettől Dávid gyermekei :). 


A kedvenc hubotom a Rick:). Jó szerepet is kapott és már ránézésre is kivert tőle a hideg :D főleg a megbuherálása után :D
Akivel nem tudtam mit kezdeni az a Mimi - tőle még akkor sem kezdtem heves adománygyűjtésbe :) , amikor benyalta az ingyenes arab nyelvlecke közben a trójait, és kicsit megdarabolták :) (nyugi, nem a mellét vágták ki :)). 
Erről most beugrott az apa, amikor mondta neki a családja,hogy már túl sok hubotjuk van a háztartásban és meg kell szabadulni a Verától. 
Gyorsan leírom, hogy kik is voltak a túl sok: Mimi ugye a felszabadított, lassú beszédű szűzmária, Lennárt a nagypapa klónja és Vera a háztartási hubot, aki főzött, mosott, takarított, autót vezetett és még újraéleszteni is tudott csak ugye nem volt úristennő .... 
Szóval amikor mondták a családfőnek, hogy na akkor meg kell szabadulni Verától, ez szaladt ki a száján:
- Pont Verától, az egyetlen hubottól aki legalább dolgozik is? 
:)

A kedvenc ember karakterem a családfő -> ő viselkedett végig a legnormálisabban, mégis végig azt vártam, hogy róla derül ki a legbotrányosabb titok :D, 
és persze a papnő. Hogy hogy lehet valaki ennyire durván pap, hogy közben vérleszbi, hogy közben egy teljesen másik (hubot) szektát fogad be a házába, hogy még a saját istentiszteletét és a híveit is elveszíti azzal, hogy nyíltan ki is áll a hubotok mellett... Képes vagyok még most is abban a hitben élni, hogy az ilyen tiszta szívű ember nem lehet ember :) és közben a háttérben a "védett" hubotok meg egymást gyilkolják .... 
És még Lennárt - a nagypapa :) Nem a klón!!!! 

Jó kis sorozat ez. :). Nem tudom hány részes lehet és mennyi évad lesz még, de az biztos, hogy tudnám nézni naphosszat :)
vagy olvasni ha lenne könyvben :)

2014. május 22., csütörtök

- motivizé :) -


Muszi berakni, mert itt a nyár és kezdek lustulni :)


így meg legalább látom honnan folytatom :D


2014. május 18., vasárnap

- 19. CocaCola Testébresztő női futógála-

Ilyenen még sosem voltam :) 

Valahogy többször beugrott már, hogy csak el kéne menni (ha már nő vagyok :)), de, hogy csak azt nézzem milyen nők futkosnak körülöttem???? annyira az nem tűnt érdekesnek ... Viszont mióta nagy éremgyűjtésben vagyok (és mert az őszi Balaton maratonon nem biztos, hogy lesz megint érem), hát annyira sokáig azért nem haboztam és befizettem, ráadásul megjelöltem a tempónak a 06:00-át :D 
A rajtcsomaggal kaptam egy szép piros pólót, amit - mint mindig - S-est kértem, és ami most annyira picike lett rám, hogy végig azzal vigasztaltam magam, hogy majd azt képzelem róla, hogy kompressziós :D 
Aztán elérkezett a vasárnap. Szombatra annyi záport, zivatart mondtak (és nem is lett annyi), hogy teljesen abban voltam, hogy na majd akkor vasárnap nem lesz :). Hát pont szombaton nem volt annyi, vasárnap meg.... 
valahogy összevissza állt neki nekizendíteni és olyankor lett vagy 14 fok is ... Végülis futni azért inkább legyen 14, csak az eső ... 
Na de az érem nagyon csábítóan szép volt, muszi volt elmenni :)
Oda is értem vagy fél 1 körül (a 10 km-es rajt 13:30-kor volt) és gondoltam mindent végignézek amit csak lehet :). Be is álltam a sorba a női öltözőnél, aztán a férfinél :)), aztán kicsit ugrabugráltam a bemelegítésnél, megnéztem, hogy melyik zónából indulok és már el is ment az idő:)
Be is álltam a karámba egy tök szimpi kiscsaj mögé, aki aztán jól előrébb zavart (kiolvasta a rajtszámomból a 4-est :))
Persze ebben a zónában simán ráálltak még a lábamra is - jó, hogy nem vert orrba az elém tolakodó nagymellű bemelegítés közben, aztán ! 
Nekiindult a tömeg, én meg benyomtam az endót és! 
és leálltunk, mert még nem volt rajtpisztoly :D
Na de utána már tényleg mentünk, és tényleg élveztem :)
Nem vittem szerintem túlzásba, de 6 km-nél hirtelen mindenhol elkezdett szúrni, fájni, meg valahogy elfáradtam :(. Csodálkoztam is erősen, hogy most meg mi lehet, merthogy ittam is azért, meg még a csepergős eső sem zavart annyira (direkt jól esett). El is olvastam Zsül sorait, hogy nagyon jól futok .... na akkor leesett, hogy lehet mégiscsak gyorsan mehetek :)
De megelőztek a fehér lufisok :(. (ők voltak a 6:00os tempós iramfutók).
Na gondoltam akkor már úgyis mindegy, lényeg az érem, a többit meg ki nem ... 
A kis víz adogatós öcsik még pont beszóltak előttem, hogy a tavalyi nők felhozatala sokkal jobb volt és akkor bekeményítettem = 1:02 alatt sikerült beérni :D (ez kb. 06:19-es tempó :)- általában 06:50-el sikerül futni és még azt is szépnek szoktam tartani magamhoz képest :))

A célban aztán beálltam a sorba az éremhez, megittam a kapott félliteres vizemet, vagy 2 pohár kirakott kólát :), átvettem a befutócsomagom és hazajöttem :)

Most meg nézem az ablakon, hogy megint esik ... ehhh :)



(1x csak el kéne menni a Kékes futásra is :)))

2014. május 13., kedd

- mire megvénülünk -

Kezdődött azzal, hogy egy szép árvízes nyári napon a betonon taknyoltam futás közben egy akkorát, hogy alig tudtam felállni .... (a pulzusmérő mellkasi pántja úgy benyomódott a mellkasomba, hogy nem is emlékszem, mikor kaptam megint levegőt :) persze ekkor a térdemre is estem, sántikáltam is, de végülis visszazavartak dolgozni, hogy gond 1 szál sem. 
Aztán volt egy jó kis túlerőltetéses futás és nekiállt kattogni a csípőm. Erre már jött a gyógytorna, amit a jó társaság miatt hosszabbítottam is 2x :) (összességében majdnem félévig tartott :D). Na és mit ad az ég: épp, ahogy véget ér a csípőgyógytorna, beáll a derekam és nem múlik még 1 hét után sem .... 

Egy rendes (kb. 20 éve) egészségügyben dolgozó ilyenkor felkeresi a reumatológusát és bólogat erősen, ha javasolt a gyógyfürdő :). Utána persze meglepődik, ha kiderül, hogy azért annyira ingyen nincs ám a pancsolás, akkor meg pláne nem, ha a kérdésre, hogy hova szeretne menni a válasznak véletlenül kicsúszik a Gellért fürdő ....


Hát ma azért felderítettem a terepet (jó két hétre rá :D). Belül csodaszép. Tényleg olyan, mint a weblapokon, a tévében... bár amikor benne voltam, kicsit kisebbnek tűnt az oszlopos úszómedence. Viszont mögötte volt egy tuti kis meleg vizes ... előreszaladtam, kezdem akkor előröl:
Próbáltam megfűzni a jelentkezésnél a lányokat, hogy ne adjanak masszőrt, mert nem szeretem, ha matatnak. Erre mondták, hogy 1 kisöcsit azért nézzek meg, mert őt azért ne hagyjam már ki, ha már itt vagyok :)
Lett utána az, hogy kifizettem 4600 Ft-ot :) Ebből majd a végén (15 db fürdőt kaptam recepten) visszajár 2500 az óráért. 
Belépés után az öltöző picit fura volt.

 Amolyan szavazós kis elkerített részlegek függönnyel elválasztva és benne 1 db faszekrény a ruháknak, amit az információs nők zártak és a kulcs is náluk maradt. Így ha bármi kellett a ruhák közül (vagy pénz a vizre) akkor szólni kellett, hogy nyissák ki a szekrényt :) (ja és megjegyezni a fakk számát :))
Na utána azért bekeveredtem, mint az a bizonyos kismacska :). 

Végignéztem, hogyan úszkálnak a külföldi kisöregek a szép, oszlopos úszómedencében. Beleüldögéltem a szép, oszlopos úszómedence háta mögötti melegvízesbe (36fok) a külföldi kisöregek közé. 
Aztán amikor már nagyon féltettem a jó kis balatonos papucsom (a román vendégek irtó sok papuccsal a kezükben rohangáltak fel-alá ... ) továbbnéztem. A szaunához át kellett menni a férfirészlegen - felújítás van és kicsit izgultam, hogy ne lássak semmit a kisöreg külföldi nyugdíjasokból: 
v.ö.: http://www.deluxe.hu/cikk/20080530/wellness_furdo_teszt_gellert_gyogyfurdo_?p=0

Aztán találtam egy 40fokos medencét :D Innentől beállt a szám :). szegény külföldi kisöregek némelyike nem tudta elképzelni minek örülök ennyire :)
Aztán találtam egy gőzkabint is ... Ott kicsit meglepődtem. 
Iszonyú gőz volt, iszonyúan égetett, és nem tudtam még levegőt sem venni ..... Gyorsan visszapucoltam a 40 fokosba. Persze volt vele szemben egy 36 fokos is, biztos ami biztos azt is kipróbáltam, aztán visszafele véletlenül a normális szaunát is. (Eltévedtem:)). 
Utána akkora szomjúság tört rám, hogy képes voltam kifizetni 420 Ft-ot egy fél literes vízért..... 

A végére megmaradt a masszázs.... 
Irtó jóképű és iszonyat fiatal (22 éves) kisöcsi jött felém, hogy na akkor menjünk. 
A szobában aztán odaszólt, hogy dobjam le a bikinifelsőt és kicsit rámjött a gyónás, hogy én még ilyent sosem, meg, hogy nem is biztos, hogy akarom, meg inkább legyen majd máskor :D Kisöcsi kicsit szerintem kiröhögött párszor biztos, de kiment az ajtó elé és megvárta amíg bent egyedül leveszem a bikinifelsőt, aztán visszajött, lekapta a pólóját és még a bugyim is letolta félig :D (kicsit úgy éreztem magam, mint a Samantha a szex és nyújorkban.....  azért sikerült visszafogni magam :D)

A masszázs végülis nem volt rossz. Mondtam a gyereknek, hogy ha nekiáll nagyon megnyomkodni akkor úgy kirohanok, mint a Zrinyi, mire nevetett és mondta, hogy: "na ja... amilyen szégyenlős maga" .... :D
A 20 perc masszírozási idő alatt aztán megegyeztünk, hogy legközelebb térdet masszíroz (remélem ahhoz nem kell levetkőzni teljesen :D). 

Sajna ez a jó kis 15 alkalom július 7-én lejár. Na de addig igyekezem a 40 fokost úgy kihasználni ahogy csak lehet :)

2014. május 3., szombat

- Borvidék félmaraton 2014 -

Jó, jó, tudom... 16-ról volt szó ...

Nagy lelkesedéssel bele is vágtunk a versenyre kiírt kör elejébe (bejárás) és akkor igazából kicsit letörtem, amikor gyalog is alig sikerült felvánszorognom az első szurdik tetejére (Csacska)... aztán a lefele út is igen cseles volt... mentünk vagy 1,5 órát és eljutottunk vagy 6 km-ig! Hát mit mondjak, teljesen letörtem :).
Azért a kilátót megfutottam persze ebéd előtti levezetésnek, de az időm ott is iszonyat rossz lett (pedig ott futottam) és vihar is jött nagy dérrel-durral, így inkább visszajöttem.

Tegnap este tésztaparti volt, amin gondoltam majd jól kikérdezem a nagyokat, hogy milyenek azok az általam még csak be sem járt részek, amiknél még utcanév sem volt sehol és ami 13 km-től egészen 19 km-ig tartott.
Nem mondtak túl jókat... Hogy van egy Cinka tető, ami nagyon gáz, mert irtó meredek felfele. Aztán lesz egy Porkoláb völgy, ami meg nagyon meredeken megy lefele ... hát beijedtem. Megint :). 
Megettem az adag tésztámat és itthon aztán minden jött egyszerre... hogy szombatra a köpönyeg 24 mm esőt ír pont délutánra... hogy Orfűn akkora jég volt, hogy megmaradt az úton (teljesen fehér volt az országút is :( )... hogy végülis a 8 km-ért is jár az érem és talán meg sem ázom sem - vagy inkább kevesebb ideig, mint 16 km-en, amit ha optimistán nézem, akkor is min. 2,5 óra lenne így a hegyek-völgyek között gyalogosan... Aztán éjjel össze-vissza álmodtam minden marhaságot, a hasam is megfájdult, jött a döntés: gyáva cenk leszek :/
Délelőtt bementem átvenni a rajtcsomagot, és mondtam, hogy módosítanék távot. Miért? Mert eső lesz. Visszakérdeztek, hogy tényleg? lesz?:), meg, hogy nem tudom milyen az a Cinka dűlő, de jókat még nem mondtak róla -> aztán mondták, hogy még soha nem voltak ott, de nem is szándékoznak odamenni - futva meg pláne nem :D

Itt aztán a futásom sorsa megpecsételődött :)

Viszont lett jó dolog: mert kicsit futottam, Zsül felajánlotta, hogy jön velem bringakíséretnek :D (szerintem 16-nál nem tudott volna jönni és persze így is necces lett nagyon ... de ezt ugye tudta a fene .... )

A rajtnál nagyon sokan voltunk, álltam a karámban, mint a birkák :) bemelegíteni esélyem sem volt, nehogy orrbavágjak valakit. Megpróbáltam az elejére helyezkedni, hogy legalább annyira azért ne nézzek ki a jó kis zöld rajtszámommal lúzernek, hogy még utolsónak is futok be. 
Az út nagyon keskeny volt, vagy nem találtam a helyem, mert zavart a sok könyöklős ... (hazafele megbeszéltük Zsüllel, hogy biztos sok volt idén a pesti - tavaly valahogy nem tűnt ennyire tolakodósnak a mezőny, pedig akkor még előrébb voltam :))
Ráadásul az első icipici kis dombocskánál elakadt a lélegzet, ami azért durvának tűnt még nekem is :). Aztán lehagyott Peti azzal, hogy ezt aztán jól meg fogom bánni - innentől nem mertem senkinek sem a szemébe nézni :)

Na de elértünk a 4 km-hez -> itt tudtuk, hogy akció lesz. Jött is kis emelkedő és már-már ott tartottam, hogy ha nem könyökölnének az oldalamba, szerintem elszutyorogva fel is tudnék akár kocogni, amikor!!! beindult a hegy szindróma: elfogyott a levegő, izzadtam, mint a lovak, vörös virslire hajazó fejjel ziháltam mint Bridget Jones a félperces spinning után.... 
Szegény Zsül sem tudott a kockaköveken azért felfele bringázni így ő meg ráadásul még tolta is.... és ez így ment 2 km-en keresztül .... aztán jött levezetésnek még kb. 1 km meredeken lefele a kb. félméteres átmérős, vizes termésköveken... 
hát .... meg kell mondjam a kicsik is kaptak ízelítőt a szívatásból azért :)

Az utolsó km annyira üdítő volt a sima aszfalttal, hogy Zsül megint megkapta a szurkolóktól, hogy hajrá biciklis! én meg többszöri figyelmeztetés után (Ne arra Te!!!) sikeresen beértem a célba. :)
Megkaptam az érmem, és a közben rázendítő, zuhogó esőben elporoszkáltunk hazafele .. 

Útközben kibeszéltük, hogy most hol lennék, ha azt futnám, amire jelentkeztem és nem sok jóra jutottunk :)

Na de a lényeg: megvan az érem :)

és tényleg legalább a terepet csak meg kéne nézni, mielőtt jelentkezem bármire is :)

és közben kopog az eső az ablakon ..... ha most érnék be a célba, ez már a második átázásom lenne ma ... 
:)