- 12. Balaton Félmaraton -

Nagyon nem voltam agyban rákészülve erre a siófoki Balaton Félmaratonra. Mióta leszálltunk a repülőről valahogy nem voltam önmagam.
A munka gyűlt, az idő múlt, kezdett összecsapni fejem felett a .... na erre nekiindultunk úgy Siófoknak, hogy útközben néztem meg az utolsó infókat is a versenyről, amit emailban kaptam. A fáziskésés Siófokon is erősen tartott, amikor a kinyomtatott, leírt parkolási infókat akkor olvastam fel, amikor a lefordulón már régen túlmentünk. Na de odaértünk, parkolni is tudtunk és Zsül már észre is vette Petiéket, akik már lefutották az első körüket :)

Peti mondta is, amolyan hangulatjavítónak, hogy víz mellett a parti szakaszon enyhén fújdogál a szél, de amúgy mindenhol teljesen meleg van, és ugye nem öltöztem túl? mert az a jó, ha kicsit fázom. Mondtam is nagy vehemensen, hogy fogok ! :) , bár tény, hogy felül kicsit sok ruha volt rajtam :).

Petiék elindultak ebédelni - a félmaratonom start ideje 12:30 volt, így megnéztük, hogy mennyire is fújhat enyhén a szél a parton, és.... hát majdnem visszafújt a rajtig a térdig érő télikabátomban :D

Innentől aztán a bojtos sapkámat is felvettem. 

A rajtot szakaszosan indították, így vagy 4x nyomtam meg az endót, mire tényleg sikerült kicsit előrébb menni :). Petiék kijöttek megnézni a rajtot és annyira mondta, hogy vegyem le a sapkát mert meleg lesz, hogy gyűrögettem kicsit, aztán nem tudtam hova tenni, így visszavettem :).

A rajt elindult, nagyon figyeltem, hogy ne fussam el az elejét. Addig nem is volt semmi, amíg le nem értünk a partra. Fura is volt, hogy majdnem mindenki a fűben akar inkább futni, pedig van betonjárda is, amíg észre nem vettem, hogy a járdán állnak a víztócsák, és a szélben akkora alvázmosás van, hogy kész csoda, hogy volt száraz rész a jobb oldalamon :)

Igazán a part utáni rész volt a legunalmasabb. Abszolút semmi esemény nem volt, frissítés sem, és mikor megláttam a helyi fiúkat, akik saját maguk adtak vizet a futóknak -  én is beálltam a sorba. Ahogy átfutottam a második körömre (2 egyforma kört kellett futni) bemondták, hogy beért az első helyezett: félmaratoni ideje: 1 óra 12 perc. 
Igaz ugyan, hogy a Spiker bemondta a nevem, ahogy átfutottam a kapun, de azért még vissza volt a második köröm :). Zsül mondta is, hogy a Szpíker azt is bemondta, hogy mindenki büszke lehet magára, mert nem előzött meg minket :D

A parti szakasz másodszor is elég durva volt és a frissítés már nagyon hiányzott, valahogy távolabbinak tűnt mint az első körön volt. Nagyon hideg volt minden, gyorsan is húztam le és elég sokat ittam, mégis alig mentem pár métert megint szomjas voltam. Innentől az utolsó pár km iszonyú volt. Azt hiszem ide legközelebb vinni kell vizet, mert nagyon durván elfáradtam mire beértem. 

A Szpíker is fáradt lehetett, mert a befutásomkor nem mondta be a nevem :D 

Ahogy megkaptam a befutócsomagot egészen az éremosztó sátorig ittam mindent, ami a kezem ügyébe került :)

Zsül lefényképezett az éremmel, végigettük az összes dolgot, amit adtak a csomagban és indultunk hazafele. 

A nettó időm 2 óra 12 perc lett, ami eddig a legjobb 21 km-em (tuti a belga csokik tehetnek róla:)