Mi lehet jó egy olyan napban, amikor egész nap szürke minden; egész nap esik, egész nap futkosni kell munkaügyben, a vizes esernyővel vagdalkozó emberek között; nyomorogni a tocsógós, szeles, hideg légkondis békávékon?
Ma volt azért jó dolog: egy olyan hely a városban, ahol beszélt Spiró :)
Nem is értem, miért nem írtam eddig Róla. Pedig már azóta figyelem erősen, mióta megdőlt az a biz. tételem, hogy magyar kortárst márpedig nem nézünk/olvasunk :) (utalok itt az Üvegtigris mozira, amely filmből csak a mennyezeti spotlámpák számára emlékszem, annyira kínlódtam:)
Nem is értem, miért nem írtam eddig Róla. Pedig már azóta figyelem erősen, mióta megdőlt az a biz. tételem, hogy magyar kortárst márpedig nem nézünk/olvasunk :) (utalok itt az Üvegtigris mozira, amely filmből csak a mennyezeti spotlámpák számára emlékszem, annyira kínlódtam:)
És egyszer csak jött A könyv, ami aztán alapjában rengette meg a világom :) Innentől aztán nem volt megállás: emailozás, olvasás bepótlása,darabok nézése, órára belógás :)
Ma pedig elmentem az Irodalmi Múzeumba (akkor is, ha a főnököm szerint már a neve is vicc) és megvettem a legújabb megjelentet, aminek a címe: Tavaszi Tárlat.
Mulatságos volt az érdeklődők köre: kicsit korábban értem oda, és hirtelen szembekerültem egy tucat bottal közlekedő, lecsúszott cipzáras, kardigános öreg nénikével, akik fel-alá járkálva, (és egymást támogatva) mesélték élményeiket a régi Spiró könyvekről. Már- már bátornak éreztem magam, ha ők sem olvasták el még az új könyvet, akkor gond nem lehet egy szál se :)
Később beszivárogtak a fiatalok is: fekete garbó, maróthvikis szemüveg, a lányokon hímzett gyapjúharisnya, a fiúkon fekete élrevasalt farmer :) Még örültem is neki, hogy fekete garbóban voltam, mert így nem a remegő hangot kellett hallgatnom magam mellett előadás közben, hogy "kedveském, mit mondd?"..
Aztán megvettem a könyvet, és már majdnem belemerültem, amikor is elment mellettem 3 öltönyös emberke, felültek a székekre, és indult is a kérdezés. Mindenre persze nem emlékszem, de ahogy Spiró mesél ... azt hiszem az olvasás mellett a meséinek a hallgatása sem semmi :)
Ami nagyon vicces volt, amit az egyik női hallgatójáról mesélt: a hölgy ugyan nem olvasta a könyvét, de rákérdezett, hogy miért szűk körről írt a regényben. És amikor a végén ismét egy hölgy jelentkezett kérdezésre, azzal, hogy ugyan ő sem olvasta, de ....
:)
Ami nagyon tetszett: azt mondta, hogy írjunk, mert azt jó :) : jó anyagot gyűjteni, jó utána menni a minket érdeklő dolgoknak, és mindezt leírni olyan formában ahogy bennünk alakul.
Hát azt hiszem én javíthatatlan olvasó vagyok - ha elolvastam ezt a könyvet, majd írok róla :)
de persze biztosan nem így:
http://www.nol.h/kult/spiro_gyorgy_az_uj_konyverol__a_zsido_kommunistakrol_es_a_kadar-rendszer_kezdeterol
ennyire azért nem vagyok garbós ....
Ma pedig elmentem az Irodalmi Múzeumba (akkor is, ha a főnököm szerint már a neve is vicc) és megvettem a legújabb megjelentet, aminek a címe: Tavaszi Tárlat.
Mulatságos volt az érdeklődők köre: kicsit korábban értem oda, és hirtelen szembekerültem egy tucat bottal közlekedő, lecsúszott cipzáras, kardigános öreg nénikével, akik fel-alá járkálva, (és egymást támogatva) mesélték élményeiket a régi Spiró könyvekről. Már- már bátornak éreztem magam, ha ők sem olvasták el még az új könyvet, akkor gond nem lehet egy szál se :)
Később beszivárogtak a fiatalok is: fekete garbó, maróthvikis szemüveg, a lányokon hímzett gyapjúharisnya, a fiúkon fekete élrevasalt farmer :) Még örültem is neki, hogy fekete garbóban voltam, mert így nem a remegő hangot kellett hallgatnom magam mellett előadás közben, hogy "kedveském, mit mondd?"..
Aztán megvettem a könyvet, és már majdnem belemerültem, amikor is elment mellettem 3 öltönyös emberke, felültek a székekre, és indult is a kérdezés. Mindenre persze nem emlékszem, de ahogy Spiró mesél ... azt hiszem az olvasás mellett a meséinek a hallgatása sem semmi :)
Ami nagyon vicces volt, amit az egyik női hallgatójáról mesélt: a hölgy ugyan nem olvasta a könyvét, de rákérdezett, hogy miért szűk körről írt a regényben. És amikor a végén ismét egy hölgy jelentkezett kérdezésre, azzal, hogy ugyan ő sem olvasta, de ....
:)
Ami nagyon tetszett: azt mondta, hogy írjunk, mert azt jó :) : jó anyagot gyűjteni, jó utána menni a minket érdeklő dolgoknak, és mindezt leírni olyan formában ahogy bennünk alakul.
Hát azt hiszem én javíthatatlan olvasó vagyok - ha elolvastam ezt a könyvet, majd írok róla :)
de persze biztosan nem így:
http://www.nol.h/kult/spiro_gyorgy_az_uj_konyverol__a_zsido_kommunistakrol_es_a_kadar-rendszer_kezdeterol
ennyire azért nem vagyok garbós ....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése