2010. október 18., hétfő

- tavaszi tárlat -


Talán a legmegdöbbentőbb dolog az, amikor először kerül az ember szembe azzal, hogy az "egyszerű életből" kikerült a "nagyvilágba".

Az első küszöb a felnőtté válás felé?
Amikor már nincs az otthon melege, ahova bármikor vissza lehet bújni ha baj van, nincs a megszokott háttérvédelem, amikor még tud hatást kelteni az, hogy : "megmondalak a mamámnak", amikor még elképzelni sem lehet, hogy van "szebb" gyerek is a világon, mint ...
Aztán persze irány az óvoda, iskola, a középiskola, a többi iskola, közben a kollégium, a nyári tanulmányi gyakorlatok, a nyári idénymunkák, az első munkahely.
Vele együtt jön a tömeg, egyre nagyobb, egyre többen- és lépcsőfokról lépcsőfokokra lépve más- és még több, vele pedig a megvilágosodás: nem biztos, hogy az jó módszer, ha kitűnünk a tömegből, ahogy pedig szüleink akarták ...

Szabad akarat....
Hinni lehet az ember szabad akaratában, ha a tömeg megbélyegzi? mire megy akkor a szabad akarat?
Mitől (/kitől?) függhet az, hogy a rossz vagy a jó oldalra sorolnak be?
Miért van az, hogy a tömegnek mindig az a leggyanúsabb, aki nem olyan, mint a többi? hogy lehet valakinek vakítóan fehér múltja, amikor olyanja még a legvakítóbb legfelsőbb pártvezetőségnek sincs?

Furcsa dolgokat produkál az élet... és most, sok - sok évvel később felvetődik a kérdés:
aki nincs velünk, az ellenünk van ?

.

és hogy legyen véleményezés is a könyvről :)
ami tetszett: az egyik szereplő szájából, hogy - nálunk valahogy soha nincsenek elvek, nincs ideológia: fasizmus van, és ha szocializmusnak hívják, akkor az a vörös fasizmus. ... merthogy valakit muszáj mindig hibáztatni, és erre kidolgozott forgatókönyvek vannak: mind a szereplőkről, mint a bevallatás teljes folyamatáról;
- meg az is, hogy magyar autót pl. soha nem lehetett gyártani, mert jobb volt a cseszkó, az orosz, meg az endékás, és a pannónia motor után sem jött semmi ... ;

Nem tudom mi volt '56, akkoriban nem éltem, és nem is sokat meséltek róla. Papámból az orosz hadifogság részleteit sem tudtam kivenni, nemhogy azt, hogy milyen volt Kádár - azt hiszem annyira emlékszem, hogy nem beszélt sokat, (ezért aztán minden szava aranyköpéssé alakult :)) és mintha azt is hallottam volna róla, hogy oroszul sem tudott, és lehet a szájra smárral mondott el mindent :) , bár azt sem tudom mi a jobb: az aranyköpések, vagy egy nadrágba bújt felhő ...

Amit viszont elhiszek: akkoriban tényleg nem volt ennyi politizálás. "1 rendszer volt, abban éltünk."
És lehet, hogy a legsötétebb, legrosszindulatúbb, legjobban vörösdiplomásnak taníttatott kövér, takarítónő volt a legnagyobb ember osztálybizalmija, aki aztán mindenhol mindenkinek alávágott, aki nem fektette hanyatt,
de azért nem egy káposzta ikús, 12 éves, nagymellű, kövér megasztár lány jelentett fel egy öreg asszisztenst azzal, hogy nem írt neki pszichiátriai véleményezést 10 perc alatt (tovább nem ért rá ugyanis várakozni) , hogy ne kelljen tornáznia - a személyiségi jogaira hivatkozva :)
(ja! és még időpontja sem volt, csak épp arra járt .... )
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése