Ez volt az utolsó teljes nap, és az első olyan, amikor még a nap is sütögetett annyira, hogy ne az legyen az első röpke gondolat, hogy vajon jégeső, csitt-csatt jön,vagy csak simán felhőszakadás?
Csomagolás, és: húúúúúú vigyázz Füred, Tihany !!!!! jövüüüüüünk!!!!!
- és még Veszprémet is beleraktam volna sajttortázni a mekiben, - csak aztán lett belőle kompolás, és visszaút.
Ami Füreden csúcsnak tűnt első benézésre: a nappal, a majdnem 30fokos ebédidőben teljesen kihalt görög falu, majd a Tagore (Jules szerint buta vagyok, mert ő ám egy indiai költő http://www.literatura.hu/nobel/tagore.htm - én csak 1 fasorral szegélyezett sétánynak láttam :)), a Jókai villa, a Blaha Lujza kedvenc villája, meg az Astoria hotel - aki pesti persze tudja, hogy a Blaha Lujza tér után az Astoria jön .....
A sétányon összerohantunk kis országunk nagy celebjével: Keleti Andival (előtte a Tescóban más hírességgel is ám, akit próbáltam kikerülni, nehogy testőrt hívjon akár egy véletlen gondolatától, hogy talán valaki autogramért ostromolná..... Móni persze azt sem tudná ki az a Sztankay István, nemhogy elképzelni, hogy mi az, hogy lefehérednek a celebjeink az autogram általuk kitalált lehetőségétől :)))... )
Húú majdnem lemaradt: a tescó gazdaságosnál - ugye a legkisebb is számít: - láttunk egy igazi hófehér maseratit, fekete luxemburgi rendszámmal, tutti búgó hanggal, és minden bizonnyal visegrádi vízért befordulni, majd ki ...
Na de szép volt az Anna Grand Hotel Villa is, meg a Szívkórház (bár ez utóbbiról megint csak most hallottam először :))) A Kossuth -forrás, a vize meg, mint a papa régi szódásüvegeiben lévő szódavíz: szénsavas, és fémízű - Jules vagy félórát tüsszögött tőle, miután engem is locsolt vagy félórát, mert kicsit lekornyultam, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy biztos jobban leszek, csak meg kell locsolni .....
Tihanyban már csak célirányosan mentünk, és lám a hűtőmágnesem nem volt meg, viszont volt másik térképes: csúnya, kövér, öreg égett bácsi hátának a képével, a térkép elé fényképezve és vagy 300Ft-al többért, mint máshol.... azt hiszem, ha még 1x valamikor visszakeveredek Balatonra, akkor inkább balatonos -táskát keresek a papucsomhoz :)
Az este:
Már amikor először láttuk, megegyeztünk, hogy utolsó estén csakis a stég-bár lehet ... aztán ... hirtelen nagyon sok hávécsé is beszédült elénk, aztán ki, merthogy egy kisebbfajta monszunesőfelhő vastagságban támadtak a szúnyogok orrba- szájba, meg kicsit úgy is nézett ki, hogy a pultosfiú, és a pultuslány inkább zárt körű programot tart a stég végén, így inkább visszasétáltunk.
A sétányt, az odavezető hidat, és a stégen való koktélozás lehetőségét roppantul sajnáltuk...
A szúnyogokat meg utáltam, mert ugye minden sajnálkozásunkat egy szúrással megoldották ....
Maradt hát a fatányéros, ahol nem annyira koktélok, mint sörös kevertek voltak, de végül aztán megültünk az El-Toroban :)
Itt nagyon bekoktéloztunk - én a cosmótól, Jules a Mai-Taitól, ami bezzeg sokkal finomabb volt, mint a vodkás cosmó... és persze nem értettem, miért emberesebb az a koktél - ahogy a pincérfiú mondta, merthogy a vodkás cosmóból csak a vodkát éreztem, a Mai-Taiban a manduláslikör valahogy fel sem merült, csak amikor utánaolvastam ... .. és, ha hiszünk a mixerfiúnak, és tényleg az van, hogy a jó koktél ismérve, hogy ne ismerd fel azt az alkoholt, ami benne van .....
Csomagolás, és: húúúúúú vigyázz Füred, Tihany !!!!! jövüüüüüünk!!!!!
- és még Veszprémet is beleraktam volna sajttortázni a mekiben, - csak aztán lett belőle kompolás, és visszaút.
Ami Füreden csúcsnak tűnt első benézésre: a nappal, a majdnem 30fokos ebédidőben teljesen kihalt görög falu, majd a Tagore (Jules szerint buta vagyok, mert ő ám egy indiai költő http://www.literatura.hu/nobel/tagore.htm - én csak 1 fasorral szegélyezett sétánynak láttam :)), a Jókai villa, a Blaha Lujza kedvenc villája, meg az Astoria hotel - aki pesti persze tudja, hogy a Blaha Lujza tér után az Astoria jön .....
A sétányon összerohantunk kis országunk nagy celebjével: Keleti Andival (előtte a Tescóban más hírességgel is ám, akit próbáltam kikerülni, nehogy testőrt hívjon akár egy véletlen gondolatától, hogy talán valaki autogramért ostromolná..... Móni persze azt sem tudná ki az a Sztankay István, nemhogy elképzelni, hogy mi az, hogy lefehérednek a celebjeink az autogram általuk kitalált lehetőségétől :)))... )
Húú majdnem lemaradt: a tescó gazdaságosnál - ugye a legkisebb is számít: - láttunk egy igazi hófehér maseratit, fekete luxemburgi rendszámmal, tutti búgó hanggal, és minden bizonnyal visegrádi vízért befordulni, majd ki ...
Na de szép volt az Anna Grand Hotel Villa is, meg a Szívkórház (bár ez utóbbiról megint csak most hallottam először :))) A Kossuth -forrás, a vize meg, mint a papa régi szódásüvegeiben lévő szódavíz: szénsavas, és fémízű - Jules vagy félórát tüsszögött tőle, miután engem is locsolt vagy félórát, mert kicsit lekornyultam, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy biztos jobban leszek, csak meg kell locsolni .....
Tihanyban már csak célirányosan mentünk, és lám a hűtőmágnesem nem volt meg, viszont volt másik térképes: csúnya, kövér, öreg égett bácsi hátának a képével, a térkép elé fényképezve és vagy 300Ft-al többért, mint máshol.... azt hiszem, ha még 1x valamikor visszakeveredek Balatonra, akkor inkább balatonos -táskát keresek a papucsomhoz :)
Az este:
Már amikor először láttuk, megegyeztünk, hogy utolsó estén csakis a stég-bár lehet ... aztán ... hirtelen nagyon sok hávécsé is beszédült elénk, aztán ki, merthogy egy kisebbfajta monszunesőfelhő vastagságban támadtak a szúnyogok orrba- szájba, meg kicsit úgy is nézett ki, hogy a pultosfiú, és a pultuslány inkább zárt körű programot tart a stég végén, így inkább visszasétáltunk.
A sétányt, az odavezető hidat, és a stégen való koktélozás lehetőségét roppantul sajnáltuk...
A szúnyogokat meg utáltam, mert ugye minden sajnálkozásunkat egy szúrással megoldották ....
Maradt hát a fatányéros, ahol nem annyira koktélok, mint sörös kevertek voltak, de végül aztán megültünk az El-Toroban :)
Itt nagyon bekoktéloztunk - én a cosmótól, Jules a Mai-Taitól, ami bezzeg sokkal finomabb volt, mint a vodkás cosmó... és persze nem értettem, miért emberesebb az a koktél - ahogy a pincérfiú mondta, merthogy a vodkás cosmóból csak a vodkát éreztem, a Mai-Taiban a manduláslikör valahogy fel sem merült, csak amikor utánaolvastam ... .. és, ha hiszünk a mixerfiúnak, és tényleg az van, hogy a jó koktél ismérve, hogy ne ismerd fel azt az alkoholt, ami benne van .....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése